Frankper, 1926. május-október

1926-08-18 [1190]

Elnök- Az Ön kényszerképzetoivül nem igy állunk. Most ugy tűnik fel, mintha ezqlet a kényszerképzeteket valahonnan, esetleg tőlem kapta volnál Ugy tüntették fel, mintha nem tudom miféle scenirozott leleplezés lett volna tegnap, holott a valóság az, hogy Ön a főtárgyaláson állott elő azokkal az adató ;kai,' amelyek alaposan ki voltai: ,szinezve a korábbi vallomásaival szemben s a főtárgyaláson történt az, hogy a tanúvallomások után is fenntartotta ezt a vallomását: " A herceg közölte velem, hogy Teleki felsőbb helyről van delegálva és azt mondotta, Teleki emiitette, hogy Bethlen is tud az ügyről." Rába: Ismétlom, ezeket azért mondtam, mert . ezek voltak a benyomásaim. Hallottam Bethlen nevét és íeieki nevét ós azt gondoltam, hogy részül: van benne. Elnök: Miért fogta rá mindezt volt ügyvédjére , omikor belátta, hogy semmi sem igaz ebből ! Mi az oka annak, hogy amikor látta, hogy ezeket az alütásait nem tarthatja fenn, okkor azzal állott elő, hogy védője szuggerálta és rendezte az un homályos tuaomásait és ő .volt az, aki a maga kaotikus ismereteiből ozt a^olloaiástíkoztoXk^ ?! Rába: En szuggesztió" alatt' azt értettem, amit már mond ottam. Dr. Telek azt mondotta, hogy ha igaz az, amit vallomásomban előadtad, ugy tartsak ki mellette, mert ellenkező esetben szavahihetőségemet fogom lerombolni. Ezért tartottam én szükségesnek a jegyzőkönyvi vallomásom mellett megmaradni. Elnök: Én ebben az ügyben többet nem állapíttatok meg, ezt intézzek el maguk ketten. Dc, hogy a maga egyéniségét feltárjam , kénytelen vagyok az Ön fellebbezési iratának azt a részét felolvasni, amelyben On azt mondja: "meg fogom adni a valóságnak megfelelő őszinte feleletet arra, hogy mi is volt ennek az oka." /Olvassa/ ,., t " Előzetes letartóztatásom idej én a külvilágtól ez eseményektől elzárva, tájékozatlanul-az ügy és torsaim sorsáról,egy ember informálására voltam utalva. Egy ember volt az, aki kivülről hirt hozott nekem, s akinek szavait fenntartás nélkül el kellett fogadnom. Egy ember volt az, akihez tanácsért fordulhattam s aki nekem tanácsot adottig ez az ember i; s> /itt megjegyzi az elnök: és itt ugyiatszik a nagyobb hatás kedveért On gondolatjelet tett / a védőm volt. izzal jött hozzám, hogy a hercegnek sók esetben volt s még'jelenleg is ügyvedje, felajánlja szolgalatait és kér, hogy fogadjam el. tói sem természetesebb, mint az, hogy hálás Örömmel ragadtam meg az alkalmat, mert -zt gondoltam, oly védő, aki'a-hercegnek bizalmasa, tud nékem legjobb canacsot adni, hogy ugy az ügy. miíit a herceg és társaim érdeléében mi-pon visekedjem a legmegfelelóbbon. Honnan tudhattam volna frogy az o