Frankper, 1926. május-október
1926-05-20 [1190]
/Sztrache/ állatiak bizonyítékok rendelkezésre, egyedül Rába határozatlan vallomása, mely csah egyszer volt határozott, de rögtön határozatlanná vált, meg a nyomozás stádiumában, amikor Baross szemébe kellett néznie-. Windischgratz, Nádosynak a magatartása, Elischer es Horváth elismerő vallomása mind lehetet lenne teszik számomra azt, hogy ebben a kérdésben világosan és tisztán állást foglalhássak. Nem is tudom voltaképen, hogy Baross határozottan tanácsolhatta a forgalombahozatalt? Tudni kell azt, hogy'a forgalombahozatal előtt, tehát a tanácsadás után történt a feljelentos,Ha ez a feljelentés a tanácskozás után történt, ez azt involválja magában, hogy Barossok nagy perfediávnl jártak el a velük szemben bizalommal viseltető Nádosy. és e'iudisch gratz zel szemben. Azt el sem tudom képzelni, hogy egyszer mindenáron torm-fthsolja a forgalombahózatalt, másrészről, pedig megteszi feljelentését. A harmadik álláspontot teszem magamévá. Azt az álláspontot, amelyet hosszas faggatás után Horváth Lóránt demonstrált a törvényszék előtt. Azt, ho 0 gy sem határozottan nom tanácsolták, sem határozottan vissza nem utasították, mert azt a megbízást kapták Barosstői, hogy egy energikus álláspontra nem lehet helyezkedni, mert ez veszélyeztetné a barátságot. Azt hiszem, hogy ennek a barátságnak a kockáztatása játszik itt nagy szerepet ebben az egész ügyben. A legvalószínűbbnek azt a lehetőséget tartom,hogy az a tanács^ amelyet ők adtak, egy határozatlan, bizalmatlan, nyám-nyám tanác volt, melyről a nagy fantáziával rendelkező herceg igen könnyen alkotott magának ogy olyan képet, ne%y a forgalombahózatalt üdvösnek, hasznosnak, célravezetőnek mutatta. Ha ezt az álláspontot fo^lalem el, akkor nem is tuáOii őt vádolni. Ez azonban táv ölről-sem jelenti azt, minta én. Baross-eljárását helyeselni tudnám, Én más eljárást vártam, azt, hogy .-^aross őszintén-, nyiltan áll a herceg elé és azt mondja, ezt az akciót én- megvetem, perhorreszkálom' és semmiféle tanáccsal nem szolgálhatok, semmihez hozzá nem járulhatok, sőt minden erőmmel rajta leszek, hogy. ezt megeka4ályozzam. Az én felfogásom szerint Baross tábornak, a Postatakarékpénztár vezérigazgatójának nem is lett volna szabad egy percig sem haboznia, hanem csakis erra az állásponttá helyezkednie* Ezzel szei.ben azonban ugy is/lehet érvelni, hogy ezt és ugyanazt a dolgot kétféleképen is meg lehet csinálni, ^eg lehet csinálni nyiltan és őszintén, vagy pedig a barátok csalfa megkerülésével, a fődolog, hogy a kecske, is jól lakjék és a káposzta is megmaradj-' ' ,t fíe kockáztassák sem a becsület és megmaradjon a barátság is. (l^T? A második momentum, mely ebben az ügybeirot terheli^, az a'gyanú, hogy ő 2ü millió koronával hozzájárult az akció finanszirozasahoz. Baross ezt is tagadja. Beismeri, hogy egy csekket, amely csekkel
