Frankper, 1926. május-október

1926-05-08 [1190]

Gerő: Igen, ré'gebbrol. Elnök: Milyen embernek ismerte? Gerő: Mindig korrekt gondolkozású, hazafias, lelkiismeretes főnök volt, aki azonban engem nem egészen ugy kezelt mint felettes elöljáró alúr ndeltjet, hanem atyailag. k Elnök: Szóval ön ezt is bizalommal fogadta, hiteit adott annak, amit Kaits vezértanácsos'u± mondott önnek? Gerő: Kitelt adtam és természetesen kötelességemnek tartottam engedelmeskedni/ mert azzal, amikor azt mondottam, hogy hazámért mindenre kesz vagyok, szavam már le volt kötve. Természetesen kötelességemnek tartó tam hr

:

,itsa parancsait teljesíteni. Egész életem a kötelességteljesítés. Elnök: Ezután nemsokára hivatta valaki. Gerő: Ezután körülbelül egy héttel Teleki Pál gróf őn agy méltósága hivatott magához egy igen sürgős ügyben. Elnök: Teleki grófot ismerte? Gerő: Teleki Pál grófot régebbről ismertem. Az intézettel állandó összekött.e;.,sben állott. Elnök: Mint geográfus? t Gerű: Igen. A kegyelmes urat azon a napon kerestem fel délután 4-5 óra tájban, amikor engem meghívott és ot.t közölte velem, hogy ^egy * nagyszabású hazafias akció keretén belül történő reprodukciós munkálatokról van szó, amelynek részleteit Windischgrátz hercegtől fogom tnegtecdni. Kért, hogy őt ^mint szakember:. technikailag tájékoztassam a dolog mibenlé tárol és azután Windischgrátz herceghez mentem^ Elnök: Mondta Teleki, hogy Wiiidischgratznek egy német szakembere? Gerő: Ugy 'emlékszem mondotta. •' Elnök: Meg is nevezte? Gerő: Nóyre nem emlékszem,:de mintha azt mondotta volna, hogy egy balti nőmet. . 'Elnök; Schulze nevét nem emiitette? Gerő: Akkor nem. Elnök: Ezután Teleki arra körte önt, hogy szakvéleményt mondjon Windischgrátz b/ercegnek? I Gerő: Igen. Elnök: Jelezte elekor a grof,. hogy ön milyen szakvéleményt adjon? Gerő: Technikai szakvéloményt. . * Elnök: Igen, de hogy kedvező, vagy kedvezőtlen Véleményt.. ? Gcró: Ilyen irányban nem hagytam volna magam sohasem befolyásolni.