Frankper, 1926. május-október

1926-05-10 [1190]

\ Elnök: ön is benne volt, ön is tudott a dologról, tehát igenis • foregha ot • fenn önnel szemben az eskü. szüksége. Rába: Szükség nem forgott fenn,, mert a. herceg nagyon jól tudta, hogy esküt tennem fölösleges. Én nem voltam forgalqmbahozo\,- nem kellett esküt tennem. Másrészt megbizott bennem annyira. j.;s én nem is a kar tara oslcüt tenni. Elnök: Szóval nem tett esküt. - Rába: Nem. ' Elnök: Ezeknek a forgalombahozóknak adott ön instrukciót? Rába: Bem, semmiféle instrukciót nem adtam. Elnök: E

0

gy hováforduljanak, mit csináljanak? Rába: Csak annyiban voltam velük nexusban, amennyiben közvetítettem Jankovich üzeneteit és ha telefonhoz hivtakjválaszoltam. Elnök: Az útleveleknél sem volt dolga? Eába: átadtam a Jankovichtól kapott három fényképet. Elnök: P^nzt adott? Rába; Egyiknek sem adtam pénzt-. ' * Elnök: Vannak akik azt mondják, hogy adott nekik', Rába: Ez valótlan. Hiszen Jankovich vette át a pénzt. Elnök: Akik Olaszországba mentek azt mondják, hogy nem Jankovichtól hanem öntól kapták a pénzt. Rába: Azok is Jankovichtól kapták, mindenki Jankovichtól kapta,ugy a pénzt mint az útlevelet és mindent ami az utazáshoz szükséges volt. Elnök: Ellenben mint előbb is emiitette,sürgönyöket küldött hogy jöjjenek vissza . Rába: A sürgönyöket a herceg ur diktálta, azokat átadtam a portásnak, hogy adja fel. Elnök: Jankovich hány- hamis ezerfrankost vitt magával? Rába: 7-8000-et, Elnök: fs Schwetz? Rába: Azt hiszem -.ezerdarabet.