Szabó János szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 19. 2001. (Budapest, 2001)

Neogene proboscidean remains from Hungary References ALBERDI, M. T. (1971): Primer complete ejemplar de un Tetralophodon longirostris KAUP, 1835, encontrando en Espana. — Estudios Geologicos, 27(2): 181- 191, pis. I-V. BERGGREN, W. A. & VAN COUVERING, J. A. (1974): The Late Neogene biostratigraphy, geochronology and paleoclimatology of the last 15 million years in marine and continental sequences. — Palaeogeography., Palaeoclimatology., Palaeoecology 16 (1-2): 1-216. BERGOUNlOUX, F.-M. & CROUZEL, F. (1962): Les Déinothéridés d'Europe. —Annales Paléontologie, 48: 11—56. CODREA, V. (1994): A priority issue: Deinotherium proavum ElCHWALD or Deinotherium gigantissimum STEFAN ESCU? — In: PETERSEN (Ed.): The Miocene from the Transylvanian Basin — Romania, Cluj­Napoca, pp. 105-110. ÉHIK, J. (1930): Prodinotherium hungaricum n. g., sp., with an appendix by SZALAY, T.: On the geological occurrence of Prodinotheirum hungaricum ÉHIK. — Geologica Hungarica, [Palaeontologica], 6: 1— 24, pis. I-IV. ElCHWALD, E. (1835): De pecorum et pachydermorum reliquiis fossilibus in Lithuania, Volhynia et Podolia reperds. — Nova Acta Academiae Caesareae Leopoldino-Carolinae Germanicae Naturae Curiosorum, 17: 676—780. ElCHWALD, E. (1853): Lethaea Rossica ou Paléontologie de la Russie, vol. 3, Stuttgart, 518 pp. FEJFAR, O. & HEINRICH, W.-D. (1985): Zur Bedeutung der Wirbelderfundstätten von Ivanovce und Hajnácka für die Säugetier paläontologie im Pliozän und frühen Pleistozän in Europa: Kenntnisstand und Probleme. — Vestnik Ustredniho Ustavu Geologického, Praha, 60(4): 213-224. FRANYÓ, F., ERHARDT, GY., JASKÓ, S., JUHÁSZ, Á., SZÉLES, M, SZŰCS, L. & WEIN, GY. (1976): Magyarázó Magyarország 200000-es földtani térképsorozatához. L—33-XI Zalaegerszeg [Explanatory note to geological maps of Hungary, scale: 1:200 000, L-33-XI, Zalaegerszeg.] — Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 144 pp. [in Hungarian]. FODOR, L. & VÖRÖS, I. (1990): Pleisztocén ősemlősmaradványok Visontáról [Pleistocene fossil mammals from Visonta.] — Egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, Agria, 24: 5—20 [In Hungarian with English abstract]. GABUNIA, L. (1981): Traits essentiels de l'évolution des faunes de Mammifères néogénes de la région mer Noire-Caspienne. — Bulletin du Muséum National d'Histoire Naturelle, [4], 3, section C (2): 195-204. GASPARIK, M. (1993): Deinotheres (Proboscidea, Mammalia) of Hungary. — Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 85: 3-17. GASPARIK, M. (in press): Proboscidean remains from the Pannonian of Rudabánya. — In: BERNOR, R. L. & KORDOS, L. (Eds.,): The Late Miocene Hominoid Locality of Rudabánya, Hungary. — Columbia University Press. GODINA, A. Y. & DAVID, A. I. (1973): Neogenoviye mestonaho%hdeniya po^t'onochnyh na territorii Moldavskoy S SR. — Academy of Sciences of USSR, Paleontological Institute, Kishinev, 106 pp. GOLDSMITH, N. F., MARTINELL, J., DEMARCQ, G., BOHN-HAVAS, M. & DOCKERY, D. T. (1994): Sr-isotopic calibration of Cenozoic bivalvia and Early Miocene migrations: Eurasian Carnivores to Africa (the Hazeva Formation, Israel) and African gazelles and proboscidia to Ipolytarnoc, Hungary. — Newsletters on Stratigraphy, 31(3): 167-183. GRAF, I. E. (1957): Die Prinzipien der Artbestimmung bei Dinotherium. — Palaeontograpbica, [A] 108: 131-185, pl. 21. HÁMOR, G. (1985): Geology of the Nógrád-Cserhát area. [A Nógrád­Cserháti kutatási terület földtani viszonyai.] — Geologica Hungarica, [Geologica], 22: 1-307, [In Hungarian with extended English summary: 215—296]. HÁMOR, G., RAVASZ-BARANYAI, L, BALOGH, K. & ÁRVA-SÓS, É. (1979): K/Ar dating of Miocene pyroclastic rocks in Hungary. — Annales Géologiques des Pays Helléniques, [hors] 2: 491—500. JÁNOSSY, D. (1972): Masztodonleîet Nagykanizsa környékéről. [A mastodont from the neighbourhood of Nagykanizsa.] — Nagykanizsai Thúry György Múzeum Jubileumi Evkönyve 1972, Nagykanizsa, pp. 231-237 [in Hungarian], JÁNOSSY, D. (1986): Pleistocene Vertebrate Faunas of Hungary. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 208 pp. KALB,J. E, FROEHLICH, D.J. & BELL, G. L. (1996a): Phylogeny of African and Eurasian Elephantoidea of the late Neogene. — In: SHOSHANI, J. & TASSY, P. (Eds.): The Proboscidea, 101-116. — Oxford University Press, New York, 472 pp. KALB, J. E., FROEHLICH, D. J. & BELL, G. L. (1996b): Palaeobiogeography of late Neogene African and Eurasian Elephantoidea. — In: SHOSHANI, J. & TASSY, P. (Eds.): The Proboscidea, 117-123. — Oxford University Press, New York, 472 pp. KLÄHN, H. (1931): Die badischen Mastodonten und ihre Süddeutschen Verwandten. — Verlag von Gebrüder Borntraeger, Berlin, 134 pp. KORDOS, L. (1985): Terrestrial vertebrate remains from the Eggenburgian to Sarmatian of Hungary: biozonation and stratigraphie correlation. — Annual Report of the Hungarian Geological Institute of 1983: 157—165, [in Hungarian with English abstract.] KORDOS, L. (1992a): The Proboscidean and Hipparion Datum in Hungary. — Annual Report of the Hungarian Geological Institute of 1990: 535-539, [In Hungarian with English abstract]. KORDOS, L. (1992b): Magyarország harmad- és negyedidőszaki emlősfaunájának fejlődése és biokronológiája [Evolution and biochronology of mammal faunas in Hungary during the Tertiary and Quarter.] — Akadémiai doktori értekezés, [D. Sc. Thesis], Manuscript, 103 pp. [in Hungarian]. KORDOS-SZAKÁLY, M. (1984): New data to the Miocene flora of Nógrádszakái (Hungary). — Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 76: 43—63, pis. I—III. KRETZOI, M. (1952): Seefisch, Krokodil und Riesendinotherium aus dem Transdanubischen Pannon. — Bulletin of the Hungarian Geological Society, 82: 281—283. KRETZOI, M. (1965): Die Hipparion-Fauna von Győrszentmárton in NW-Ungarn. — Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungária, 57: 127-172 KRETZOI, M. (1982a): Fontosabb szórványleletek a MÁFI gerinces­gyűjteményében (7. közlemény) - Hipparion-fauna leletek a Kárpát-medence pannóniai képződményeiből [Wichtigere Streufunde aus der Wirbeltierpaläontologischen Sammlung der Ungarischen Geologischen Anstalt 7. Mitteilung) - Funde der Hipparion-Faunen im Pannon der Karpatenbeckens.] — Annual Report of the Hungarian Geological Institute of 1980: 385-394 [In Hungarian with German abstract]. KRETZOI, M. (1982b): A Kárpát-medence felsó-neozóos rétegtanának korrelációs lehetőségei. [Tentative correlation of Late Cenozoic stratigraphy in the Carpathian Basin.] — Annual Report of the Hungarian Geological Institute of 1980: 407^115, [in Hungarian with English abstract]. KRETZOI, M, MÁRTON, P., PÉCSI, M., SCWEITZER, F. & VÖRÖS, I. (1982): Pliocene-Pleistocene piedmont correlative sediments in Hungary (Based on lithological, geomorphological, paleonto­logical and paleomagnetic analyses of the exposures in the open­cast mine at Gyöngyös-Visonta). — In: PÉCSI, M. (editor): Quarter studies in Hungary: 43-77 — Geographical Research Institute, Hungarian Academy of Sciences, Budapest. LEHMANN, U. (1950): Über Mastodonreste in der Bayerischen Staatsammlung in München. — Palaeontograpbica, [A] 99: 121— 228, pis. X-XXII. MAGYAR, I. & H ABLY, L: (1994): Stratigraphie position of Late Neogene palaeobotanical sites in Hungary: Miocene or Pliocene? — Acta Palaeobotanica, 34(2): 195-203. MAGYAR, I, GEARY, D. H, SÜTO-SZENTAI, M, LANTOS, M. & MÜLLER, P. (1999): Integrated biostratigraphic, magnetostratigra­phic and chronostratigraphic correlations of the Late Miocene Lake Pannon deposits. —Acta Geologica Hungarica, 42(1): 5-31.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents