Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 8. 1977. (Budapest, 1977)

Sicista praeloriger Kormos 5 Apodemus cf. sylvaticus L. 10 Cricetus cricetus nanus Schaub kb. 300 Allocricetus bursae Schaub 1 Mimomys pusillus-csoport 3M^ + 5 Pliomys cf. episcopalis Méhely ÍM-^ Lagurus arankáé-pannonicus csop. 22 M-^ +16 Allophaiomys pliocaenicus Kormos 6M^ Ochotona sp. 6 Leporida (cf. Hypolagus) 3. Ez a fauna olyan nagymértékben egyezik a 2-es és 8-as lelőhelyek állattársaságával (főleg az előbbiével), hogy behatóbb analízis nélkül is a betfiai szakasz fiatalabb fázisába sorolhatjuk. Egy darab jellegzetes halványsárga pigmentációt viselő alsó zápfog (M

2 v. M3) mindenesetre a 8-as lelőhely hasonló leleteivel együtt amellett szól, hogy a 12-es lelőhely rendkivül ép, teljes fogazatu Episoriculus lelete is autochton maradvány és nem egy régebbi üledékből került a 14-es vörösagyagába. Ez a tény az Estramomys mellett egy érdekes (helyi?) reliktumjelenség ujabb bizonyítékának tekinthető. A faunisztikai eredmények összefoglalása Az összes osztramosi lelőhelyek részletes áttekintése egyértelműen bizonyltja, hogy itt egy Európa-szerte egyedülálló leletegyüttesről van szó. A lelőhely-együttes nemcsak korban ölel fel egy igen s zélés skálát (középső pliocéntől a középső pleisztocén fiatalabb szakaszáig), hanem földrajzi helyzete is szerencsés (az Észak-Kárpáti zóna déli pereme). Igy érthető, hogy a tudomány számára mind rétegtani (két uj rétegtani szint), mind rendszertani (eddig 17 uj taxon) szempontból rendkivüli újdonságokkal szolgált. Igy a Villányi-hegység hasonló klasszikus sorozatát hazánkban szerencsésen egésziti ki. A következőkben táblázatosan foglaljuk össze a különböző lelőhelyek rétegtani helyzetét, a könnyebb áttekinthetőség céljából, néhány más hazai (európai) lelőhellyel összehasonlítva. (Táblázatot lásd az $%• oldalon. ) Az Osztramos tektonikai és karsztmorfológiai fejlődése az őslénytani vizsgálatok adatai alapján Az Osztramoson feltárt 14 gerinces ősmaradvány lelőhely közül tektonikus hasadékkitöltésből származik az l-es, 4-es, 5-ös, 7-es, 8-as, 10-es, 11-es, 12-es és 14-es lelőhely, mig a 2-es, 3-as, 6-os, 9-es és 12-es lelőhely különböző tipusu barlangkitöltés ősmaradvány anyaga.