Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 6. 1975. (Budapest, 1975)
61°, a szórás viszont a 30°-ot is elérte. A háromféle telérkó'zetben mért K-földpát 2V-értékek a következők: 2. táblázat gránit porfir porfiros aplit szemcsés aplit 2V átlag 65° 54° 61° szórás 58-72 48-60 50-82 mérések száma 62 71 61 A K-földpátok vizsgálatából a következőket lehet megállapítani. A porfiros aplitok ortoklásza magas hőmérsékleten gyors lehűléssel keletkezett, mivel az alacsonyabb tengelyszögértékekből és az indikatrix helyzetéből kisfokú Si/Al rendezettség adódik. Ez teljes mértékben összhangban van e kőzetek effuzív megjelenésével és a magashőmérsékletü dihexaéderes kvarc társulásával. Hasonlóak a viszonyok a gránitporfir oknál, itt azonban a tengelyszögértékek nagyobbak, amit a telérek nagyobb vastagságával, és az ebből következő lassúbb lehűléssel kapcsolhatunk össze. Mindkét telértípusnál az egyes ortoklász kristályok Si/Al rendezettsége között csekély differenciák is összhangban vannak az egyszeri magmás keletkezési máddal. Ezzel szemben a szemcsés aplitok egyes K-földpátjai között jóval jelentékenyebb Si/Al rendezettségikülönbségek vannak. A kristályok egy részének határozottan nagyobb a triklinitása. Ez a tény a szemcsés aplitok keletkezésének komplex voltára mutat rá és összhangban van azokkal a korábban ismertetett megállapításokkal, miszerint ezek a telérek a gránit részleges kiszorításának termékei . A savanyú telérek plagiokiászainak közös vonása az, hogy uralkodnak közöttük a (010) szerint ikresedett kristályok. Az ikertörvények közül az albit-ala és az albit a leggyakoribbak, ritkán az aklin, a manebachi és a karlsbadi ikrek is előfordulnak. Az egyes telérkőzet-típusok az ikertörvények gyakorisága alapján jelentéktelen különbséget mutatnak. A különböző telérkőzetek plagioklászainak An %-át és szerkezeti állapotát a BURRI - PARKER - WENK (1967) IX. számú diagramján ábrázoltam (6-9. ábra). Figyelemre méltó, hogy a porfiros szövetű aplitok plagioklászait kivéve, alacsony hőmérsékletű optikával kell számolnunk. A porfiros aplitok magas hőmérsékletű plagi okiászai ismét azt bizonyítják, hogy ezek a telérek magas hőmérsékleten, viszonylag 6. ábra. Pátkai tipusú gránátporfir (010) szerint ikresedett plagioklászainak orientációja. 7. ábra. Sukorói tipusú gránátporfir (010) szerint ikresedett plagioklászainak orientációja. 8. ábra. Porfiros aplitok (010) szerint ikresedett plagioklászainak orientációja. JL_ábra 1 Szemcsés aplitok (010) szerint ikresedett plagioklászainak orientációja. (BURRI-PARKER-WENK-diagramok. Folytonos vonal = alacsony hőszint; szaggatott vonal = magas hőszint.) Fig . 6. Orientation of plagioclase twins after (010) from Pátka type granite porphyry. Fig. 7. Orientation of plagioclase twins after (010) from Sukoró type granite porphyry. Fig. 8. Orientation of plagioclase twins after (010) from porphyry aplite. Fig. 9. Orientation of plagioclase twins after (010) from fine-grained aplite. (BURRI-PARKER WENK diagram IX. Full line = low temperature curve, dotted line = high temperature curve .) 52
