Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 5. 1974. (Budapest, 1974)
Auf die Ähnlichkeit der genetischen Umstände der beiden Gesteine weist die Tatsache hin, dass die Anzeichen von toniger Einschmelzung in den beiden angetroffen werden können. So ist der grosse AI2O3 -Gehalt und das Vorhandensein von wenig Granat kennzeichnend. Ferner scheint und ebenfalls logisch zu sein, dass der später durchbrochene Gesteinstyp (Amphiboldazit) stärker kristallisiert ist, denn er hierfür eine längere Zeit zur Verfügung hatte . 2. Aufgrund der früheren Analysen von K. EMSZT und der neueren Analysen kann das Gestein der Staukuppe des Várhegy von Nógrád als Rhyodazit, mit einem SiO^-Gehalt von ca. 70 %, betrachtet werden. Dieses Gestein unterscheidet sich auch in anderer Hinsicht stark vom Gestein des Csákhegy bei Szob. Der Anteil der Grundmasse ist hoch (64,7%), dasAn-% der Plagioklase ist durchschnittlich um 20 % kleiner; also das Gestein ist viel saurer als der sog. Amphibolandesit. Das Verhältnis der C-Zwillinge zu den A-Zwillingen ist 39 : 61. Bezüglich seiner Genese stehen uns noch wenige Angaben zur Verfügung. Da seine Masse im Vergleich zu den basischeren Andesittypen verschwindend gering ist, haben wie aller Wahrscheinlichkeit nach mit einem späten, sauren Differenziat zu tun. NOSKENÉ, FAZEKAS Gabriella: Földpátvizsgálatok a Börzsönyhegység déli területeinek dácitelőfordulásain A Dél-Börzsönyi andezitváltozatok földpátvizsgálatai folytatásaként került sor a terület dácitelőfordulásainak Fedorov-asztalos feldolgozására. A vizsgálatok szerint a terület Ny-i részének amfiboldácitja (Szob, Csákhegy) ásványos összetételben és a plagioklászok An-tartalmában lényegesen különbözik a K-i biotitdácittól (Nógrád, Várhegy), amit a kémiai elemzések is jól tükröznek. (5. táblázat). FEDOROV-asztalos mérések szerint a biotitdácit plagioklászai átlagosan 41, 7 % Antartalmúak, az amfiboldácit An-tartalma viszont 66,5 %, ami a terület andezitjeiben észlelt savanyúságértékeknek felel meg. A D-börzsönyi dácitok plagiokiászain észlelt ikertörvények az andezitekével azonosak, de az egyes ikertipusok gyakoriságában jelentős különbség adódott. így a dácitok legfontosabb ikertipusa a normál albittörvény szerinti összenövés. Feltűnő a változás a karlsbadi iker esetében is. Mig a dácitok karlsbadi ikertartalma 13 %, a terület piroxénandezitjében ennél 30 %-kal nagyobb mennyiségben van jelen. Végül megjegyezzük, hogy a dácit elnevezés egyik előfordulás kőzetének megjelölésére sem látszik helyesnek. A vizsgálatok alapján kitűnt, hogy a csákhegyi dácit és a környező andezit között több a rokonvonás, mint a különbség: a dácit kémiai összetétele a Csákhegy amfibolandezitjének elemzésével (CSESZKÓ M. 1958) szinte tökéletes egyezést mutat, a plagioklászok An-tartalma és az egyes ikertörvények is figyelemre méltóan egyeznek. Korábban kimutattuk, hogy a Gorai-féle (1951) un. C és A ikrek aránya változik a savanyúsági fokkal, mégpedig úgy, hogy a legbázisosabb piroxenandezitekben C : A = 66 : 34, az amfibolandezitben 41 : 59 és a-legsavanyúbb biotitandezitekben 32 : 68 az arány. Pontosan az utóbbi arányt észleltük a csákhegyi dácitban is.
