Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 5. 1974. (Budapest, 1974)

sind, blieb keine andere Möglichkeit, als die Arten als ungenügend charakterisierte aufzuführen, obwohl sie richtiger als Synonym bei einer oder bei einigen gut bekannten Arten stehen müssten. Die Kürze der Zitate gestattet nicht, die ganze hier herrschende Unsicherheit voll zum Ausdruck zu Bringen, Weshalb ich diese allgemeinen Bemerkungen vorausschicke." G. ALM (1915) sorai messzemenően igazolják a G. W. MÜLLER által emiitett helyzetet: "Der Erste, dem C. Candida sicher vorgelegen hat, ist BRADY. Seine Abbildungen sind deutlich diese Art, während die Figuren des Männchens von C. neglecta entnommen sind, was auch von den 1. Antennen und dem Greiftaster gilt. 1889 aber werden wieder 2, wenn nicht 3 Arten in C. Candida zusammengeführt. Ausser der "Typischen" C. Candida stellen sie nicht weniger als 3 Varietäten auf, wovon eine sicher C. neglecta ist, was sie auch bemerken. Eine zweite Varietät ist claviformis, welche aber nicht zu C. Candida gehört, sondern möglicherweise mit C. mülleri HARTWIG identisch ist." A továbbiakban igy jellemzi a "Candida-Gruppe problematikáját": "Dass neue Arten lediglich auf einer Wenig abweichenden Schalenform aufgestellt werden können, glaube ich nicht, denn auch wenn man die Art nicht als eine Sammelart mit mehreren reinen Linien (Elemenararten) ansieht, muss man doch mit einer bestimmten, nicht allzu begrenzten Variationsbreite rechnen. Innerhalb einer solchen Variationsgruppe kann natürlich eine zweite Art hervorgehen, aber, ehe man sie als neue Art aufführt, muss man konstante, von Hauptform abweichene Charaktere, sowohl in der Schalenform als auch besonders den Extremitäten und Geschlechtorganen, fordern." A fajok azonosításának nehézségeit emiitik a modern munkák is. Igy pl. D. D. HALL (1965): "First, the identification of species from literature is a major problem. Descriptions of many species are sketchy and the illustrations, as most, of limited value. Altough this situation is not universal, even authors recognized as authorities on Cenozoic Ostracoda have paid little attention to type and configuration of marginal pore canals, type of normal pores, and other important morphological features." Hasonló, a fajok azonosításának nehézségeit, olykor lehetetlenségét tárgyaló idézeteket korlátlan mennyiségben találunk az irodalomban. Ezzel a kérdéskomplexummal pedig egy faj revízió során szembe kell nézni. A megoldás nyilván nem lehet olyan szimpla, mint a "gordiuszi csomó" megoldása. Valamilyen módon azonban el kell kerülnünk, hogy a taxonómus munkájának túlnyomó részét értéktelen adatok és semmitmondó rajzok hieroglifáinak megoldásával töltse. Egyetlen lehetó'ség látszik elfogadhatónak: a faj emlitése esetén annak méretadatait is fel kell tüntetni.- Ez azért is elkerülhetetlen, mert egyáltalán nem biztos, hogy egy fajnév (pl. "Candona neglecta") a jövőben tartalommal rendelkező információnak tekinthető-e? Ha azonban a fajnév mellett feltüntetjük a populáció (ill. az abból vett minta) adatait, akkor remélhető, hogy az Ostracoda taxonómia valódi kialakulása után - vagy során is - hasznosítható adatokat közöltünk. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a puszta fajnevek nem használhatók - az Ostracodak esetében - stratigráfiai célokra. AZ ADATKÖZLÉS LEHETŐSÉGEI AZ OSTRACODA-TAXONÓMIÁBAN P. C. SYLVERSTER-BRADLEY (1973) megállapította, hogy a publikálás jelenlegi formája gátja a fejlődésnek. Világos okfejtése nem cáfolható: "The systematic description of fossils has been accompanied by a section devoted interpretative palaeontology. During the years, this practice has led to the rather unfortunate result of mixing two kinds of