Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)
mertettük, a következőkben a pszefites és pszammitos képződmények mikroszkópos vizsgálatának eredményeit közöljük. A homokkőfélék mennyiségileg legfontosabb ásványos alkotója a kvarc. Szemnagysága átlag 50-100 t*. közötti (finomszemü homokkő), de több mintában észleltem 200 u; körüli kvarctörmeléket is. A szemcsék alakja - amennyiben az utólagos oldódás és ujkristályosodás nem változtatta meg - különböző mértékben koptatottnak mutatkozik. Azonban, mint emiitettük, a kvarcszemcséken is többnyire nyomot hagytak a kőzetben lezajlott diagenetikus és metamorf folyamatok. A szemcsék egy részén intenzív oldás nyomai észlelhetők, máskor orientált kvarctovábbnöveke dé s figyelhető meg. A rekrisztallizálódott kovás kötőanyaggal a törmelékes kvarcszemcsék mozaikszerű szerkezetet képeznek, más esetben a rekrisztallizálódott kvarc önálló, mozaikstrukturáju mezőkké, erekké alakult. Gyakran jelentkezik az orientáltan tovább növekedő kvarcnak autigén csillámpikkelyekkel történt irányit ott összenövése, amely esetben a csillámlemezek merőlegesek a kvarctörmelék felületére. A kvarcszemcsék változó mértékben zárványosak, néha rendkivül dús, pontsorosan elhelyezkedő zárványosságot mutatnak. A zárványok anyaga többnyire meghatározhatatlan mikrolit, felismerhető ásván yzárványok (rutil, cirkon, turmalin) és folyadékzárványok ritkaságszámba mennek. Mint a fentiekből is kitűnik, a rétegsor többi képződményéhez hasonlóan, a homokkőfélékben is nagy szerepet játszott a kőzetet átjáró Si02~tartalmu oldatok okozta metaszomatózis. A kvarcszemcsék alakját megváltoztató hatásán tul, a homokkő többi alkotórészét is megtámadta és részleges felemésztést eredményezett, amint arra az alábbiakban kitérünk. A kvarc mellett a homokkövek leggyakoribb ásványcsoportját a csillámok szolgáltatják. Ezek közül leggyakoribb a muszkovit és a szericit, jóval ritkább a biotit és a klorit. A csillámok részben törmelékes eredetűek, részben helyűén keletkeztek. A törmelékes csillámlemezek egy részén jól látható a másodlagos kvarckiválás. Az autigén muszkovit és szericit a kvarcképződéssel egyidejű, s mintegy a kvarcanyagba beágyazva jelenik meg,
