Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)
nak olyan biotitos kőzetek, aboi viszont a magnetit hiányzik. Ez azonban önmagában nem elégséges, hogy különböző jellegű vulkáni kitörésre gondoljunk. Több esetben megfigyelhető volt,hogy a biotitos mintában 0,1 mm alatt jelentős mennyiséget ért el a magnetit*Ennek oka az,hogy a lemezes biotitot a partközeli tengervíz mozgása rendszerint továbbviszi a nagyfaj súlyú magnetitnél, és ez utóbbi a finomszemü törmelékben halmozódik fel. A salgótarjáni glaukonitos homokkő magnetitjenek egy része alaktalan töredék, másik része pedig oktaéderes. öt mintában a magnetit fényes felületű és hatszögesre torzult. Ugyenezen öt mintában tufaeredetü földpát és magnetit figyelhető meg. 2. KORÜND A dorogi területről 6 minta, a bakonyi területről pedig 7 minta tartalmaz korundot. Ezek kerekded,vagy szinte ideálisan fejlett hatszöges kristályok, melyek mért fénytörése 1,77 volt. A legtöbb szemcsén jó tengelykép volt észlelhető, egytengelyű negativ jelleggel; anomálisan szétnyílt tengelyű (2V=-2—5 ) kép is mutatkozott. Agyagos kőzeteken feltört magma kontakt hatásának tulajdonithatók a korund-kristályok. 3. CIRKON A cirkon a vizsgált dorogi minták 85%-ában, a bakonyi minták 46%-ában, az oligocén és miocén mintákban szintén előfordult. Mennyisége csekély. 69 mintában az 1%-ot sem érte el, és sehol sem haladta meg a 4%-ot. A származás megállapításánál az jelenti a legfőbb nehézséget,hogy az ásványegyüttes jellegétől szinte függetlenül, majdnem mindenütt megtalálható kis mennyiségben. Előfordulhat a kristályos masszívumban, melynek lepusztito't és esetleg már áthalmozott törmelékét a folyók Ide szállíts- ~;ák. A vulkáni működés során kirepült anyagban ugyancsak