Dr. Nagy I. Zoltán - Dr. Ravasz Csaba szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 1. 1969. (Budapest, 1969)

ban a sejtmembránok és a citoplazma is tartalmazott belőlük. A reactió nyálemésztésre mindegyik esetben változatlan maradt. A savanyu mucopolysaccharidák pozitiv reactiója legerősebb a filogenetikailag magasabb fejlettségű osztályokban. Primitivebb alakkörökben csak az egyedfejlődés későbbi szakaszaiban észlelhető. Feltehetően a tengelyváz bizonyos filogenetikai értékű fejlődését tükrözi ez a folyamat, nevezetesen a porcszövet kialakulásának, illetve előfutárainak megjelenését. A nucleinsavak jelenléte a chordahüvelyben és a membránokban szinte csak nyomokban látható és a filogeniai sorrendben vizsgálva a csökkenés szembetűnő. A chorda tanulmányozásának története, helyesebben történetéllek követése sok részletkérdés felvetése illetve tisztázása mellett egy tudománytörténeti, filozófiai szabályszerűség leszűrésére is adott lehetőséget. Amikor E.E.Baer gerinces osztályok képviselőiben megtalálta a Ch. dorsalist, a gerinchúrral rendelkező lények összessége még sokáig nem jelentett rendszertani, azaz származástani fogalmat. A kutatások további menetében nemcsak a chordát fedezik fel egyre több állatcsoportban, hanem annak egyedfejlődési kialakulására vonatkozó adatait is összegyűjtik. (- Ezen a módon bizonyítható ugyanis,hogy önálló szervről van szó.-) A„Chordata" vagy „Chordonia" fogalmak lassan tartalommal telítődtek, és ezzel realizálódott E.Haeckel addig hipotetikus csoportja a „Chordonia" kategória. Mintegy 4-5 évtized alatt a Chorda dorsalis anatómiai fogalombői szisztematikai - származástani kategória lett. References : ABELMANN, H.B. (1932): The development of the prechordate plate and mesoderm of Amblystoma punctatum. - Jour. Morphol., 54

, (1-67).