Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 48. KEK emlékkönyv (Budapest, 2005)

hítő intézkedés volt, de legalább képer­nyőre kerülhetett a találkozó. Az igazi feketeleves azonban csak ez­után következett. A közvetítésből kimaradt a második félidő. A hivatalos indoklás szerint azért, mert senki sem számított a hosszab­bításra s az ezt követő tizenegyespárbajra. A túlórázást pedig nem kalkulálták bele a műsoridőbe, ezért a csúszást elkerülendő a főnökök úgy döntöttek, a második negy­venöt percből semmit sem mutatnak. Éspe­dig azért, mert ebben a játékrészben nem esett gól. Na most ez igaz, de azért - akik nem látták, azoknak eláruljuk - kétszer any- nyi minden fért bele a második felvonásba, mint az elsőbe. Kiállítás, kapufák, idegölő izgalom, fantasztikus játék, olyasféle, amely veszélyezteti a szívbetegeket, kurtítja a körmöket. (Még gól híján is!) De ez mit sem számított a tévénél. Ha nincs gól, nincs félidő. És különben is örüljünk, hogy megkaptuk a hosszabbítást, igaz, ott sem találtak a kapukba a játékosok. Hát ideáig jutottunk. Sebaj, legalább nem csúszott el a Szerelem Németországban, ez a veszettül izgalmas és kihagyhatatlan, meg­ismételhetetlenül aktuális filmköltemény. Hiába szerepelnek jól a magyar kupa­csapatok, a sikerekből vajmi keveset élvez­het - a képernyőn keresztül - az ország. Két forduló alatt egy magyar együttes mér­kőzése sem került élőben a képernyőre. Pedig a találkozók nem szűkölködtek gó­lokban. Ami pedig a tévénél ugye a közve­títések fokmérője volt... (réső) Utolsó KEK ellenfelünk a* FC Porto volt 1994. október 20. Porto - 40 000 néző: FC Porto- FTC 6-0 A meccs fél tízkor kezdődött - de akár el is maradhatott volna. A Ferencváros kupa- mérkőzésen ekkora „zakót még nem gom­bolt be”. A rendkívül tartalékos gárda (9 fő!) elveszítette tartását és a meccset. A ferencvárosi támadóknak csak felvillaná­sai voltak, és ugye ilyenkor a szerencse is elpártol a gyengébbtől. A Fradiból azért egy jó teljesítmény így is akadt, ez Lisztesé volt. De hát ugye egy fecske... Sajtófigyelő a „történelmi vereség” után Ilat-c valamire a hat? Dr. Szívós nem kertel a portói „ történelmi” vereség után A három nagy európai kupa történetében eddig sohasem kapott egy mérkőzésen hat, de még öt gólt sem a Ferencváros. így csü­törtök este Portóban (0-6) keserves rekor­dot „állított fel” a zöld-fehér együttes, és Nagy Béla, az FTC krónikása fanyar arccal jegyezte meg: „Kilencedik kerületi klub va­gyunk, a keretünkből kilencen hiányoztak, és örülnünk kell, hogy nem kaptunk kilencet...” A - sajnos - futballtörténeti találkozó erősen megviselte dr. Szívós Istvánt, az egyesület ügyvezető elnökét is, aki azonban rendkívüli higgadtsággal nyilatkozott a nyomasztó másfél óráról az együttes hazautazása köz­ben, a londoni Heathrow repülőtéren.- Dobálózhatnék a nagy szavakkal, mondhatnám, hogy tragédia történt, ám az igazság az: csupán a realitások érvénye­sültek az Antas stadionban - említette. - Azaz a nemzetközi labdarúgás élvonala és a magyar futball között pontosan ennyi a különbség. Számszakilag talán jobban jár­tunk volna, ha nincs ennyi hiányzónk, de hát az is az egyelőre leküzdhetetlennek tet­sző differenciához tartozik, hogy a nagy európai klubok nem ismerik a tartalék fo­28

Next

/
Thumbnails
Contents