Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 37. Fradisták futballmezben 2. 1926-1950 (Budapest, 2000)

nekik. Egyébként a Fradihoz való kerülésemnek nagy ára is volt: nem mehettem el a zöld-fehérekkel Mexikóba! Ugyanis ha ezen a túrán részt veszek, egy évig nem iga­zolhatott volna le a Fradi. Egy ősrégi szabály volt - ame­lyet sürgősen ezután eltöröltek. De hát nekem ez már semmi vigaszt nem jelentett... A vigaszt a győzelmek je­lentették - amelyek szép szériákban követték egymást. Felejthetetlen volt a győriek elleni meccs, amikor a csa­pat 13-0-ra győzött és én is ötször találtam a kapuba! Azonban még emlékezetesebb egy mesterhármason. Ez 1948 májusában történt. Az Üllői úton a Kispest ellen 1- 0-ra „égtünk”. Ónody sérülése miatt 10 emberrel játszot­tunk, s a 2 pont sorsa eldőlni játszott. Aztán öt perc alatt három gólt szereztem! 3-1-re győztünk! A közönség a mérkőzés végén betódult a pályára - rólam letépték a mezt és a szurkolók apró darabokra szabatták - így vitték emlékként... Egy régi fradista éppen a napokban mutatta, hogy még most is ereklyeként őrzi a mezem egy mállado­zó darabját. Gondolom, hogy ezek után érthető, hogy ne­kem ez a mesterhármason legszebb emléke... Deák ferencvárosi pályafutása alatt hét alkalommal ért el mesterhármast. De az igazi „világszám”, hogy kilenc alkalommal meccsenként négy-négy gólt szerzett! És az a bizonyos öt gól egy meccsen (Győr). Ami szintén szu­per teljesítmény: 29 mérkőzésen két-két gólt szerzett! Utolsó ferencvárosi góldupláját jövendőbeli klubja, a Bp. Dózsa ellen érte el... Deák ferencvárosi pályafutása alatt a legtöbb gólt az 1949-es naptári évben érte el: 65 gólt szerzett! 1948-ban pedig 63-at! Ez volt a két csúcséve (1947-ben fél idény alatt 19-et, 1950 tavaszán pedig nyolc gólt szerzett). Nem csoda, hogy a magyar gólzsákot rendre csábítot­ták külföldi csapatokba. Amikor a Torino gépe lezuhant és elveszett a világhírű csapat - nos még Olaszországból is kapott ajánlatot. A torinóiak egy üres csekket küldtek ne­ki, hogy csak az összeget írja be... ő itthon maradt és azt hitte, hogy örökké a Fradiban játszhat... További sorsát egy siófoki „dáridó” döntötte el. A Fo­gas étteremben eljátszatta a cigányokkal a már betiltott Fradi-indulót (1950), amit természetesen teli torokból énekelt. Percek múlva két ÁVH-s tiszt lépett hozzá, és fel­szólították, hogy azonnal hagyja abba. Deák válaszul „ki­ütötte” őket, sőt az egyiktől még a fegyverét is elvette! A történtek után kész tények elé állították: vagy aláírja az át­igazolási lapot és a Dózsa futballistája lesz, vagy legfel­jebb a börtöncsapatot erősítheti.... Deák életében először az eszére és nem a szívére hallgatott. A Megyeri úton is rúgta még egy ideig a gólokat, de hát minden megváltozott. Már csak a B-válogatottságig vitte... És néhány év múlva továbbvitte sorsa a Dózsából az Egyetértésbe, a Bp Spartacusból a Siófoki Bányászba. Sportpályafutása lassan véget ért - csak az emlékek ma­radtak. Deák Ferenc 1997. január 20-án az IFFS nemzetközi sportstatisztikai irodától Münchenben egy futball-labdát ábrázoló szobrot és egy elismerő oklevelet kapott: „Az él­vonalban egy szezonban elért gólok Európa csúcstartójá­nak, az 1945—46-os idényben 66 gólt szerző Deák Fe­rencnek” Deák: - 54 gólt szereztem akkor a Nyugati cso­portban és a tízcsapatos rájátszásban még tizenkettőt. Fia azonban az egy mérkőzésre eső gólátlagot veszem, még­is a Fradiban lőtt 59 gólom a csúcs, mert azt 30 meccsen értem el és az majdnem két gól mérkőzésenként! Az FTC 100 éves történetében egy bajnokság alatt ő rúgta a legtöbb gólt. Mindez fél évszázada történt, s mind­62

Next

/
Thumbnails
Contents