Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 33. Fradi nosztalgia 2. A Soroksági úttól - Montevideóig (Budapest, 1999)
hogy a Ferencváros volt az első európai együttes, amely szenzációs győzelmeket aratott a világbajnoki cím otthonában. Dél- Amerikában meccseket nyerni, ez eddig csak utópia volt idegen csapatok számára. A Ferencváros szenzációs eredményei bejárták az egész világ sajtóját és tisztelgésre kényszerítették minden nemzet sportolóit. (Idézetek a Nemzeti Sport augusztus 23-i és 25-i számából.) Amikor a dél-amerikai magyarok megtudták a Ferencváros ellen hozott határozatot, nagyon felháborodtak és igen indulatos, erős szavakkal reagáltak a sajtón keresztül is: Perbefogták a Ferencvárost! A legutóbb hozzánk érkezett budapesti napilapok és sportújságok hatalmas hasábokon keresztül foglalkoznak azzal az ítélettel, amelyet az MLSZ országos intézőbizottsága hozott a Ferencváros engedély nélkül meghosszabbított túrája ügyében. Mi, dél-amerikai magyarok, akik végignéztük a Ferencváros túráját, sütkéreztünk a győzelem ragyogó fényében, learattuk a sikerek gyümölcsét és látjuk azt, hogy ezek a sikerek a magyar nevet olyan magas piedesztálra emelték, amit sem a zöldasztalnál kötött politikai egyezmények, barátsági szerződések és diplomáciai tárgyalások soha el nem érhettek volna. Megdöbbenéssel vesszük tudomásul ezt az ítéletet és már most, jó előre kijelentjük, hogyha ez jogerőre emelkedik, akkor mi, dél-amerikai magyarok konzorciumot szervezünk és saját költségünkre ismét kihozatjuk Dél-Amerikába a Ferencvárost. Dél-Amerika lakóinak kilencven százaléka eddig nemcsak azt nem tudta, hogy Budapest hol van, hanem nagy részének még arról sem volt fogalma, hogy Magyarország egyáltalán létezik. A dél-amerikai nagy napilapok, amelyek átlag négy-ötszázezer példányban jelennek meg, 15-20 esztendős fennállásuk óta összesen sem foglakoztak annyit a magyar névvel, mint most. A mai napon különben a következő táviratot adtuk fel: A magyar kolónia hatalmas felháborodással fogadta a Ferencváros ügyében hozott ítéletet. Dróválaszt kérünk megnyugtatásul a végleges ítéletről. (Dél-Amerikai Magyar Hírlap, szeptember 14.) Anélkül, hogy az események elé vágnánk, megjegyezzük, hogy a Ferencváros a későbbiekben játékjogát visszakapta, csupán a vezetőséget büntették meg... Léket kapott a Massilia Szombaton délutánérkezett meg Bordeaux- ba a Massilia és rajta a Ferencváros Dél- Amerikából jövő diadalmas csapata. A kihajózás körülményessége folytán nem érték már el az ötórai gyorsvonatot, úgyhogy csak éjjel indulhattak tovább és vasárnap hajnalban érkeztek meg Párizsba, ahonnan a 7 óra 15-kor induló gyorsvonattal elindultak hazafelé. Rövid párizsi tartózkodásunk alatt kikérdeztem a vezetőket és a játékosokat, a következőket tudtam meg. Erős késéssel érkezett Vigóba a Massilia, mert négy nappal előbb léket kapott a hajó a nyílt tengeren és 12 szivattyú dolgozott állandóan, hogy a hajó ne süllyedjen túl mélyen a normális vonal alá. Ez természetesen erősen korlátozta a hajó sebességét. A hangulat jó a fiúk között, csak mindenki nagy fáradtságról panaszkodik. Mind magyar újságot kért, szomjúhozzák a hazai híreket. Általános az óhaj, hogy a legrövidebb úton utazzanak haza. Tóth István, a csapat trénere a következőket mondotta: Óriási missziót teljesített a Ferencváros csapata. Úgy erkölcsi, mint anyagi mérlegében szenzációsan sikerült a túra. Amikor Potya értesült arról, hogy az itthoni közvélemény a csehszlovákok elleni mérkőzésre a ferencvárosi tizenegyet akarja magyar válogatottként pályára küldeni, a következőket mondta: Bármennyire is megtisztelő ez a terv, és bármennyire is vállalnánk a megbízást normális körülmények között, ezúttal szó sem lehet róla. A játékosok mind kifáradtak, a tengeri út rossz volt és az utolsó nap érthetően kellemetlen nyomokat hagyott hátra a játékosok kedélyében is. (Párizsi telefontudósítás, szeptember 1.) Pluhár István, a Nemzeti Sport főmunkatársa, Győrig elébe utazott a Ferencvárosnak, hogy a fiúk első megnyilatkozásait papírra vesse: FRADI NOSZTALGIA 4 1