Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 30. Fradiország (Budapest, 1999)

dót lerázva 18 méterről bombázott a kapuba. Az immár sporttörténeti mérkőzés ferencvárosi győztesei: Zsiborás-Kvaszta, Judik, Szántó, Takács—Ebedli, Nyi­lasi, Rubold-Szabadi, Szokolai, Pogány. Cs: Murai, Koch. 1985. március 2. Békéscsaba-FTC 3-1 G: Szabadi Ez volt a tavaszi bajnoki idénynyitó. A „négy csilla­gos” meccsen ugyan négy gól esett, de a mieink kö­zül csak Szabadi talált a kapuba. Pedig 1-1-es állás­nál úgy tűnt, hogy legalább 1 pontra jó a Fradi... 1986. március 1. Békéscsaba-FTC 1-1 G: Kvaszta Ez is tavaszi idénynyitó volt. Békéscsabán ezúttal is bajban volt a Fradi - a hazaiak a 88. percig 1-0-ra ve­zettek! Ekkor Kvaszta szerezte meg a labdát és mintegy 6 méterről a jobb felső sarokba lőtt. Megmentette az egyik - egyébként a sportsajtó által is megérdemelt­nek ítélt - pontot. 1987. április 4. Békéscsaba-FTC 1-0 A Fradi ezen a mérkőzésen nagyon gyengén ját­szott, sokan nyújtottak mérsékelt teljesítményt. Ráadá­sul Pintért - a játékvezető sértegetéséért még ki is állí­tották... Reális vereség volt. 1987. október 4. Békéscsaba FC1-1 G: Pintér Pintér szabadrúgás góljával még a 80-ik percben a Fradi vezetett 1-0-ra. Aztán egy túl szigorúan megítélt 11-es és megint nem győzött a Fradi, Csabán... 1989. április 29. Békéscsaba-FTC 0-0 A Ferencváros a 36. percétől, tehát az II. félidő nagy részében - Fischer kiállítása miatt - tíz emberrel ját­szott! Jól játszott és derekasan küzdött a csabai „oroszlánbarlangban”. Csak hát akkor még voltak tizenegyesek... És Józsa hiába hárított egy 11-est, a meccs utáni büntetőpárbajt a hazaiak 5-4-re nyerték. Szóval a Fradi Csabán még döntetlennel is „veszített”... 1990. április 28. Békéscsaba-FTC 3-0 Rákosi Gyula edző: - A lendületben lévő Ferencvá­rost sikerült egy elhamarkodott piros lappal megállíta­ni. Régen is igyekeztek a Fradi lendületét megtörni, úgy látszik egyesek most is ezt akarják. Gratulálok a já­tékosaimnak, hogy megőrizték hideg vérüket és nem fulladt botrányba a találkozó. Nos, az említett piros lapot Keller kapta a mérkőzés 7. (!) percében... A csabaiak győzelme így is csak a 71. percben megszerzett második gól után vált végle­gessé. Ez az irreálissá tett mérkőzés a Fradinak majdnem a dobogós helyezésébe került. Kellert egyébként azon­nal felmentették, a következő fordulóban már játszha­tott - egyszerűen nem volt miért eltiltani... ★ 1993. február 27-én, a békéscsabai pályán az FTC labdarúgó-szakosztálya testületileg megjelent. A pálya rossz talaja miatt a bíró azt játékra alkalmatlannak mi­nősítette - így a mezbe öltözött játékosok szépen visz- szabandukoltak az öltözőbe... Az elmaradt mérkőzést csak májusban játszották le Nekem azonban - az elmaradt meccs miatt - a ké­szítendő Fradi Újságban mintegy három hasáb üresen fehérlett. Mit tehettem? Megírtam a Fradi utazását Csabára, majd kitaláltam egy olyan meccset - amely ugye elmaradt! A nem létező meccs után még „nyilat­kozatokat" is gyűjtöttem. így írásom - Fradi fantaszti­kum címmel újságunkban „letakarta” a fehér foltot. Fradi fantasztikum Amikor elindult Békéscsabára a Fradi nem mindenna­pos szép autóbusza Körmöczi Oszkár a Fradi étterem tulajdonosa integetve mutatta a V betűt... Szóval győzni indult a gárda a február 27-ei Békéscsaba-FTC bajnoki mérkőzésre. A napsütéses időben a fiúk az au­tóbuszban videó nézéssel, újságolvasással töltötték az út nagy részét, majd Nyilasi Tibor Szarvasnál, álljt pa­rancsolt Egy kis lazító séta, gimnasztikázás a folyópar­ti zöldövezetben - szóval mind idegileg, mind fizikai­lag szuper állapotban érkezett meg a ferencvárosi gár­da a Kórház utcai pályára. A szokásosan zajos békés­csabai közönség özönlött a lelátókra. Természetesen ott voltak a Fradit mindenhova elkísérő ifjú és idős törzsszurkolók - vonattal, autóval, autóbusszal, heves­vérű ifjakból toborzott „Mocskos Tours”-szal... Nagy László játékvezető meccsindító sípjelére hangorkán zúgott a Körös menti városban. Horváth De­zső, aki élete első NB l-es mérkőzésén védte a Ferenc­város kapuját már a meccs előtt hangoztatta: - Nem ijedek meg sem az ellenfél csatáraitól, sem a hazai szurkolók csatakiáltásaitól. És az ifjú „portás” állta a szavát. Már a második percben szinte sasként csapott le egy Árgyelán lövés­re, majd mintegy tíz percig bemutatta a Fradi kapusis­kola „kötelező gyakorlatait”. Aztán a 20. percben már ő is tehetetlen volt - túl­jutott rajta a labda. De nem úgy Simon Tiboron! És Si­mon, ha már a sors úgy hozta, hát kézzel védte a sze­

Next

/
Thumbnails
Contents