Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 30. Fradiország (Budapest, 1999)

KISKUNLACHÁZA A László nevű birtokos, személyraggal ellátott háza, lakóhelye, otthona. A Kiskun névelem a Kiskunságra utal. LAJOSMIZSE 1878-ban Lajos és Mizse pusztából Lajosmizse né­ven községet alakítottak. A Lajos helynév egy Lajosnak hívott egykori birtokosra utal. LILLAFÜRED A Miskolchoz tartozó üdülőtelep 1892-ben keletke­zett - majdnem egyidős a Fradival! Az akkori földmű­velésügyi miniszternek, gróf Bethlen Andrásnak kezde­ményezésére. nevét a miniszter feleségéről, báró llay Lilláról kapta. A Füred - a fürdőt jelenti. MÁTRAHÁZA Gyöngyöshöz tartozó üdülőhely a Mátra hegység­ben. A Rózsa dombnak hívott területen a Mátra Egy­let (1927-1930) sajátos alakú, pagodára emlékezte­tő menedékházat építtetett, amelyet előbb Mátra Egylet menedékházának, majd rövidítetten Mátrahá­zának kezdtek hívni. Az épületnév átvonódott az üdü­lőtelepre. MEZŐKÖVESD A Kövesd a kő, köves származékból keletkezett d- képzővel. A Mező előtag a táj mezőségi jellegével kap­csolatos. OROSZLÁNY Az Oroszlánkő névváltozat előtagja az Oroszlán, utó­tagja pedig a vár értelmében használt kő. Az oroszlán az erő és bátorság jelképeként használt állatnévből való. PALOTÁS A korábbi, Palotáshatvan helynév előtagjából önálló­sult. Ez utóbbinak értelme, az a Hatvan, amelyben pa­lota van. PERECES Miskolchoz tartozó bányatelep. A bányateleptől északnyugatra emelkedik a 383 m magas Pere­ceshegy. Némelyek úgy vélik, hogy a telepet perec alakban körülvevő hegyekkel kapcsolatos. A miskolci vásárokról botra fűzött pereccel hazajáró bányászokhoz aligha lehet köze. PEREMARTON 1939-ben Berhidához csatolt település. Az utótag­ban a Márton névnek Mártó változata van. Az előtérben szereplő pere név vitatott. Talán a Pér helynévből kelet­kezett, kicsinyítő képzővel. PÉTERI A Péter személynévnek i-képzős származéka. Tulaj­donképpeni jelentése Péteré. Mármint a helység. RÉPCELAK A Lak helynévnek falu, település az értelme. A meg­különböztetett szerepű Répce előtag a Répce folyó mellékére utal. A Répce és a Rábca eredetileg ugyan­arra a folyóra vonatkozott a forrástól egészen a torko­latig. A 18. század végén azonban a Rábca és a Répce két külön folyónak számított. Ma a lolyónak a Ielülső, a kis Rábával való összefolyásáig tartó szakaszát Répcének, a kis Rábával való egyesülése utáni szaka­szát pedig Rábcának hívják. SÁTORALJAÚJHELY A mai várostól nyugatra emelkedő jellegzetes, sá­toralakú hegyek egyikének, a Sátor-hegynek egykor Sátorhalom volt a neve. Lábánál alakult ki a Sátorte­tőnek hivott település, amely a tatárjárást követően új, védettebb helyen épült újra - Sátoraljaújhely né­ven. TYÚKOD A középkorban volt egy Tyúkod nevű nemzetség - a helység az ő névemlékük. ZÁHONY Szláv eredetű: záhon - kerti, ágyas keskeny földsáv (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára alapján)

Next

/
Thumbnails
Contents