Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 28. Kupasasok (Budapest, 1998)
FRADI KÖNYVAJÁNLÓ Százszorszép Ferencváros - könyvem a Centenáriumig tartó 100 esemény első kézzelfogható momentuma. A 340 oldalas könyvben a fekete-fehér fotók száma: 285 db, műnyomó papíron pedig 86 db színes fénykép látható. A könyv súlya egyébként 1,27 kg. Művészeti szerkesztője Orbán László barátom, a szép nyomdai munka pedig a PRINTSELF Kft.-t, a Fradi hivatalos nyomdáját dicséri, amelynek vezetője Dr. Kassay Árpád. A könyv tartalmával kapcsolatban az induló rész természetszerűleg az alakulás, majd az első időszakot öleli fel a századfordulótól a Fradi 100 százalékos bajnokságnyeréséig, tehát 1932-ig. Különféle szakosztályok létrejöttével, elsőkkel ismerkedhetnek, apró kis sztorik, történetek idézik a korabeli Fradi életét. Ebből az időszakból kiválasztottam néhány apró gyöngyszemet. FRADI MECCS AZ ATLANTI-ÓCEÁNBAN Közel háromhetes angliai portyájáról sikerrel érkezett haza a Fradi vízilabdacsapata. A portya egyik érdekes mérkőzését a csapat edzője és vezetője, Speisegger Ernő elevenítette fel: „Dowlishban játszottunk, az Atlanti-óceán partján, illetve az Atlanti-óceánban magába. A hullámzó, habzó vízben két lebólyázott póló-kaput láttunk hánykolódni... Impozáns látvány volt a természetalkotta tribünön a vöröslő homokpad lejtőn a háromezres - fizető - nézősereg. A jegypénztár egy sziklabarlangban volt és előtte egy kis sziklaszoroson lehetett bemenni az „uszodába". 8-1-re győztünk, csodaszép pólójátékkal, mint ahogy a helyi újság másnap írta. A hullámzó tengernek kiszámíthatatlan, jótékony hatása volt a csapat játékára: nem lehetett a labdát tartogatni, tovább kellett adni, ezért a csapattól soha életemben olyan szép összjátékot nem láttam, mint ott. Pillanatok alatt cserélt a labda pördülve gazdát...” Nos, mindez 1924 nyarán történt, akkor, amikor az Üllői úton is nagy események izgatták a sportközvéleményt. * 1924. augusztus 28-án átadták a híres B-tribünt. „Már messziről látszik a hatalmas új tribün, amely túlemelkedik a környező házakon. Benn a sporttelepen egy csapat ember veszi körül Mattyók Aladárt, az FTC alelnökét, a pálya zseniális megalkotóját. A méreteit magyarázza éppen: a hossza 134 méter, a magassága 16 méter. Már az első sor páholy 6 méter magasságban van a pálya felett. 300 hatszemélyes páholy, 1400 számozott ülőhely, tehát összesen 3200 hely. A tribün alatt hamarosan felépül a betonlépcső, így újabb ezrek férnek majd el. A megtekintés fáradalmait az udvarias FTC uzsonnával enyhíti. ELMARADT AZ ÜLLLŐI ÚTI BIKAVIADAL Na ez nem valami durva meccsel kapcsolatos, hanem szó szerint kell érteni. íme az idézet: „Egy barcelonai üzletemberekből álló vállalkozó csoport Budapesten is akart rendezni bikaviadalokat. A látványossághoz már az összes engedélyeket megszerezte, az óriás apparátussal dolgozó csoport, amely az FTC sprttelepén akarja a bikaviadalokat megrendezni. Az FTC-nek igen jól jött ez a terv, mert jelentős összeggel járul hozzá pályájának teljes kiépítéséhez." Néhány hét múlva már beszámoltak arról, hogy a „gyönyörű sporttelepen javában építik a bikaviadalok arénáját. Most ácsolják össze a torreádorok öltözőjét. Az aréna maga már kész. A város felé eső futballkapu előtt húzódik el a deszkakerítés és köralakban fut a pálya közepéig. A bikák istálója az új tribün alatt van, ahonnan deszkafal közt jutnak be az arénába.” A bikaviadalt végül csak az akkori, külterületen, Újpesten engedélyezték. így az Üllői úti aréna egy nevezetességtől, egy budapesti bikaviadal helyszínének kétes értékű „dicsőségétől" elesett... 100 Kupasasok
