Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 26. „Minden taps a Ferencvárosnak szól” A Fradi nemzetközi mérkőzései 1935-1997 (Budapest, 1997)

1956. 1956. 1956. Fenyvesi és Orosz kiemelkedően játszott. Bp. Kinizsi, Bp. Honvéd vegyes- Botafogo 6-2 A két népszerű csapat a brazil Botafogót hívta ellenfélül. Ezúttal is nagy várakozás kísérte a vendégsze­replést, de ezúttal a magyarok dia­dalmaskodtak. A vegyescsapat ra- gyogóan játszott. Különösen az első félidő befejezése volt káprázatos: tíz perc alatt három gólt rúgtak a Botafogónak! Bp. Kinizsi-Aarhus 10-0 Mivel együtt rendezték ezt a barát­ságos nemzetközi mérkőzést a Va­sas-Rapid KK döntővel 100 ezer szurkoló tekintette meg a kettős programot! A Kinizsi különösen a II. félidőben játszott ellenállhatatlanul, tetszés szerint születtek a gólok a kifulladt dán csapat ellen. Még a jobbhátvéd Mátrai is két akciógólt rúgott... FTC-Vojvodina 3-1 Újra zöld-fehérben és a régi néven! És ha az osztrák túra nem is sike­rült, azért akkor nagy dolognak szá­mított, hogy a Fradi busz elindulha­tott Jugoszlávia felé... „A Ferencváros együttese szomba­ton a kora esti órákban megérkezett jugoszláviai portyájának első állo­máshelyére Noviszádra. A magyar csapatot a Vojvodina vezetői ünne­pélyesen fogadták. Amikor az autó­busz befutott Noviszád főterére, nagy tömeg gyűlt össze, hogy üdvö­zölje a magyar csapatot. A kedves fogadtatást a Ferencváros nevében Onódy Lajos szakosztályvezető kö­szönte meg.” Hosszú évek után az első hivatalos Fradi gól története: „A diósgyőriek­től kölcsönkért Szigeti remeklabdá­1956. val ugratta ki Fenyvesit, ő kicselez­te hátvédjét, befelé húzott, majd 4 méterről a léc alá bombázott.” Onódy Lajos: - A mérkőzés után valamennyien nagyon boldogok vol­tunk, hiszen a Ferencvárosnak újjá­alakulása óta ez volt az első nem­zetközi mérkőzése. Reméljük a foly­tatás is sikeres lesz és a csapat fia­taljai jól megállják majd helyüket a nemzetközi találkozókon. FTC-Szarajevó válogatott 4-1 „Pénteken délután indultunk el Titográdból vonattal és közel 16 órás út után érkeztünk meg portyánk újabb állomáshelyére. A hosszú utat még elviseltük volna valahogy, hi­szen a titográdi győzelem remek hangulatra derítette a társaságot, ha egy kis kellemetlenség nem jött vol­na közbe utunk közepén. Éppen uzsonnázott a társaság, ami­kor szerelvényünk nagyokat zök­kent, majd rángatózni kezdett. A cso­magtartókból leestek a táskák, bő­röndök. Az történt, hogy az egyik kocsi jobb hátsó kereke meglazult, s elhagyta a pályát. A mozdonyve­zető szerencsére hamar észrevette a kisiklást, fékezett és még mielőtt nagyobb baj lett volna, sikerült meg­állítani a vonatot. Mondanom sem kell, hogy az eset után valamennyi utas arca falfehér volt. De végül is örültünk, hogy annyival megúsztuk a dolgot, hogy csak két órát ücsö­rögtünk a nyílt pályán, amíg sikerült megjavítani, illetve kicserélni a ke­rekeket. Ilyen előzmények után ér­keztünk meg Szarajevóba, ahol nagy szeretettel fogadták a csapatot. „Onódy Lajos túralevelében a mér­kőzéssel kapcsolatban megállapítot­ta, hogy „Kertész úgy játszott, ahogy tán még senki sem látta. Három gólt 22

Next

/
Thumbnails
Contents