Fradi futballmúzeum 21. Fradi futball-félévkönyv '95 (Budapest, 1996)
téről. A lilák már nem is egy csapattal, a magyarok idegével játszanak. Azok meg itt Kö- zép-Európában, s idelent a Kárpát-medencében kötélből vannak. Isten (aki naná, hogy Fradi-sálat kötött ez este) a megmondhatója, hogy hogyan, de marad az 1-1. A diadallal legeslegelőször kerül magyar gárda a legeslegjobbak közé, a Bajnokok Ligájába, ahol Anderlecht szintű, tehát igenis le- gyűrhető(IH) ellenfelek várnak a Ferencvárosra. Ezáltal nemhogy anyagi, erkölcsi, holmi szakmai dicsőséget teremtenek maguknak futballistáink, hanem - s ez sokkal fontosabb - egy boldog órát mindenkinek. Fennkölt vagy sem: általuk bekerülünk Európa 16-os elitjébe, ami minimum 30 éve csak a rákhalálozási és dohányzási, alkoholfogyasztási statisztikák alapján jött össze. Ganczer Gábor Katona Horváth János (Kurír - 1995. augusztus) Kedd óta finomabb a Fradi-csoki Nem tudni, összesen hány gratulációt kaphatott Novák Dezső, de százan minimum gratuláltak neki, miközben a pályáról az FTC Csanádi-termébe tartott, ahol rövid sajtótájékoztatóra került sor az Anderlecht elleni bravúr után. A vezető edző alig kezdte el a mondandóját, egy idősebb úr máris félbeszakította, és az újságírók felé fordult: „Uraim, felhőtlen örömről, a sikerről írjanak...” Nagy Béla, az Üllői útiak krónikása, a Fradi újság szerkesztője találta fel magát elsőként.- Gyere, komám, örüljünk együtt! - mondta, miközben belekarolt és udvariasan kitessékelte a „betolakodót”. Búcsúzóul talán még egy Fradi-csokit is kapott, a továbbjutást jelentő döntetlen emlékére. Novák a vidám kis kitérő után így folytatta:- Mindkét meccsen megszenvedtünk a továbbjutásért, ebből a szempontból nem lehet különválasztani a két találkozót. Fizikálisán és fejben is sikerült felvenni a versenyt a nagy hírű Anderlecht ellen. Sokakra nem számíthattam sérülés miatt. A második félidő volt a legkínosabb. Nagyon elfáradtak a játékosok. Elfogytak a csereemberek, a csapaton belül kellett toldozni-foldozni. A fáradt labdarúgókat nem tudtam lecserélni. Bízom benne, hogy a sérültek felépülnek, s a továbbiakban nem lesznek ilyen problémáink. Nem tudom, melyik csapat lesz a következő ellenfelünk, de bátran elfogadjuk, bármit is hoz a sors. Raymond Goethals, az Anderlecht edzője mosolyogva várta az újságírók kérdéseit. Nem tűnt sem csalódottnak, sem szomorúnak, egyszerűen belenyugodott a történtekbe: a Ferencváros hazai pályán, az Üllői úton ugyan nem tudta legyőzni csapatát, mint azt Belgiumban tette, de ettől függetlenül beve- rekedte magát a Bajnokok Ligájába.- Mint tudják, az előző edző a múlt héten „elköszönt" tőlünk. Az én személyem csak átmeneti megoldás a kispadon. Az elnök úr kérésére vállaltam el ezt a funkciót, továbbra is trénert keresünk a csapat mellé. A következő meccs után már valószínűleg felvált valaki. Az Anderlecht annak ellenére is nagy csapat, hogy kevesebb sztárlabdarúgót tud felsorakoztatni, mint korábban. Ha nem engedjük nyerni a Ferencvárost Belgiumban, akkor még lett volna esélyünk a továbbjutásra. Nem tudtuk azt a játékot produkálni, ami az Anderlechtet a nagy együttesek közé segítette. Az FTC megérdemelten jutott tovább, bebizonyította, hogy a magyar klub18