Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 20. Fradi emlékkönyv (Budapest, 1995)
FRADI E MLÉKKÖNYV _I A Világválogatottban! 1968. november 6-án a riói Maracana- stadionban játszották a Brazilia—Világválogatott mérkőzést. Erre a gálára a magyar labdarúgók közül négy játékost is meghívtak: Farkas János a Vasast, Albert Flórián, Novák Dezső, Szűcs Lajos pedig a Ferencvárost képviselte. A negyedszázados évforduló alkalmából a Ferencvárosi Torna Clubban gyertyafényes vacsorán ünnepelték a három egykori kiválóságot. A rendezvényt, melyen a szurkolók is részt vehettek, a Fradi Futballmúzeumban tartották. Akik látták a ferencvárosi, valamint a Bu- dapest-televízió felvételeit, tapasztalhatták, hogy Alberték még mindig „jó formában", íme, néhány érdekesség a negyedszázaddal ezelőtti napokból.- Mikor és kitől tudtátok meg, hogy a Világválogatott tagjai vagytok? Albert: - Az MLSZ vezetői értesítettek, hogy meghívást kaptam a riói gálára. Novák és Szűcs: - Mi már a mexikói olimpiai döntő után. Dettmar Cramer, a Világválogatott edzője közölte velünk, hogy hamarosan ismét találkozunk, számít ránk. Ez az olimpiai aranyérem mellé újabb „aranyhír” volt...- Rióban hol laktatok? Kik voltak a szobatársak? Albert: - A világhírű Copacabanához közel, egy csodás luxusszállodában. Szűcs: - Nekem külföldön majd’ mindig Flóri volt a szobatársam, így Rióban is. Novák: - Én szegény, azóta elhunyt Farkas Jancsival laktam. Kár, hogy ma nem lehet közöttünk. A mérkőzéssel kapcsolatos emléketekről néhány mondatban... Albert: - Éjjel tizenegykor száztízezer ünneplő néző előtt kezdődött ez a különös mérkőzés. A szurkolók már a meccs előtti órákban tomboltak, igazi karneváli hangulat volt. Életemben ekkor játszottam először a világhírű stadionban. Óriási élmény volt.-A magyar labdarúgás első Világválogatott-gólszerzője voltál! Hogyan született meg az a számunkra sporttörténeti jelentőségű gól? Albert: - Mivel tudok szerbül, szóltam Dzsajicsnak, hogy próbálja a rövidsarok felé adni a labdákat. Ezekből egyet sikerült értékesíteni. Novák: - Ilyen gálamérkőzésen, amikor nincs tét, lehet szépen játszani. Ez is egy ilyen, a futball szépségeit bemutató kilencven perc volt. A brazilok egyébként úgy győztek kettő-egyre, hogy az utolsó percben érték el második góljukat. A közönség tombolását, örömét lehetetlen leírni. A pályán is olyan hangulat uralkodott, hogy soha nem fogjuk elfelejteni. Szűcs: - Beckenbauer és Overath mellett én játszottam a középpályán. Különösen Gersont kellett „figyelnem”. A brazilok közül egyébként Pelé mellett Rivellino játéka tetszett. Azt pedig, hogy az egész esemény hogyan tetszett, nem kell külön részleteznem. Csak az a kár, hogy nem készült róla videofelvétel...- Mérkőzés után milyen emléktárgyakat kaptatok? Novák: - Megkaptuk a Világválogatott mezét és melegítőjét, ezenkívül egy sétálócipőt meg egy névre szóló karórát...- Milyen volt a hazaút? Albert: - A mintegy tízórás repülőút hamar eltelt, ugyanis jó társaságban utaztunk. A gépen a turistaszakaszban volt a helyünk, de nem sokáig voltunk egyedül. Beckenbauer, Schulz, Overath Kramer edzővel otthagyta az első osztályú helyét, és csak úgy, melegítőben, az ülések karfáira ülve beszélgettünk, söröztünk - egészen Lisszabonig. Azon külön jót derültek, amikor elmondtuk, hogy mi már úgy megszoktuk a gépeken a turistaszakaszt, hogy nem is éreznénk jól magunkat az első osztályon...- Idehaza milyen volt a fogadtatás? Novák: - A repülőtéren készült egy interjú. Ezenkívül, azt hiszem, ha a szolid jelzőt mondom, igencsak túlzók. Bizony, más országok világválogatottjait jobban megbecsülték. Pedig hát mi, magyarok voltunk a legtöbben ebben az 1968-as Világválogatottban! Ami a fradistákat illeti, ők még csak köszöntöttek, valószínű tudták, hogy belátható időn belül egy magyar klub sem fog három világválogatottat adni... 28
