Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 16. Fradi meccskönyv. A Ferencváros mérkőzései 1926-1935 (Budapest, 1994)

karját és ezt mondja: - Nézzetek körül! Itt a drága Fradi közönség! Néz­zétek ezt a rengeteg szeretetet és biztosan tudom, hogy továbbra is min­dig csak azok a fanzstadti legények lesztek, akikre mi büszkék vagyunk! Szigeti Imre a meghatottságtól könnyvezve mondja:- Úgy mentünk el, hogy a régi ferencvárosi túrák dicsőséges emlékei lebegtek előttünk. Ez adott erőt és bátoságot arra, hogy új területnek vágjunk neki.Most boldogan mondhatom, hogy Belgrádon és Athénen keresztül, egészen a piramisok aljáig, megtanulták becsülni a magyar sportot, a Ferencváros nevét. Szívem egész melegével köszönöm ezt a tenger szeretet, ezt a felejthetelen fogadtatást! Ffatalmas éljen a válasz és a tömeget már nem lehet többé visszatar­tani a kedvenceitől. A tömeg nekiront a piros mezes társaságnak, gyűri, rángatja kifelé. Felborul minden rend. A zenekar - mit tehet mást - rázen­dít a Rákóczi-indulóra, s a sokaság hömpölyög kifelé. Aki csak teheti odatülekszik valamelyik játékoshoz. Potyát felrántják a levegőbe és ő most onnan felülről integet és így a vállakon utazik kifelé - a szemében szép kövér könnycseppekkel. Tízezer ember szemében ott az öröm könnye, a tekinteteket ez teszi fátyolossá. Néhány fiú előrehúzódik, nem tart a tömeggel, befordulnak a fal felé és ellenállhatatlanul sírdogálnak a gyönyörűségtől. A játékosok pedig lassan elérik a kijáratot és ezzel vége a felejthetetlen fogadtatásnak, lezárult az egyiptomi túra utolsó és meg­ható része. 60

Next

/
Thumbnails
Contents