Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 14. Fradi emlékkönyv. Százan a Fradi százasokról (Budapest, 1994)

Mérkőzéseit, bravúros védéseit, esetleges potyagóljait, pályafutásának állomásait a krónikák sárguló lapjai örökre őrzik. Mi fradisták, annak a Zsiborás Gábornak az emlékét szeretnénk őrizni, aki serdülő korától szakállas válogatott kapus korszakáig az FTC örökös bajnoka marad. Igen, Gabinak ez a hivatalos kitüntetés is megadatott, mint ahogy kétszer is elnyerte az Év legjobbjának járó Toldi vándordíját! Amikor átvette Toldi Gézától, mosolyogva ölelték át egymást. És sajnos a mennyei tizenegyben nagyon hamar találkoztak. Egykoron Toldi Géza ravatala is itt állt és mellette könnyezett Zsiborás Gabi. Életünk szomorú pillanata, hogy most ugyanazon a helyen Zsiborás Gábort könnyezzük, siratja őt egy egész ország futballtársadalma. Ott viselte utoljára a kapusmezt, ahol pályafutása első perceiben állt a kapuban. A Springer szobor tövében tört rá a halálos támadás - és ezt nincs az a kapus, aki kivédje. Abban az öltözőben veszítette el örökre öntudatát, ahol bajnok és kupagyőztes Ferencváros tagjaként egykoron boldogan ölelték. A szomorú szeptemberi estén már aggódó karok ölelték és hívták vissza az életbe, a pályára, a kapuba. A kapuba, ahová amikor beállt, ezrek köszöntötték tapssal és éljennel, ütemes Zsiborás Gabi kiáltással. A szakállas kapus pedig felintett övéihez és szívét dobta a lelátók lelkes népének. A hangszóróból pedig szólt a róla írt dal: „Győzni kell, ez nem lehet vitás Mert minden lövést megfog Zsiborás!" Azután távol kerülhetett az Üllői úttól, de nem a szurkolói szívektől. Amikor beállt a kapuba, immár ellenfélként - a franzstadtiak akkor is barátként köszöntötték. A szurkolói szeretet és emlékezet azt a Zsiborást őrizte, aki több mint négyszázszor védte a ferencvá­rosi kaput! A kapu most árván áll, a válogatott meccsen egy gyertya égett benne. A lelátón pedig ezerszám gyertyák gyúltak, azokban a kezekben, amelyek éveken át őt tapsolták. A gyertyák immár csonkig égtek, de sütő fájdalmuk felejthetetlen. Már csak emléket őrizhe­tünk, s azt tesszük is. Az Üllői úti pálya B-közép előtti kapuja legyen hát Gabi emlékére örökkön örökké ZSIBORÁS KAPU! Ahogy egy fradista írta: „Gabi bizonyára őrangyala lesz e kapunak...” Most, amikor majd koszorúinkkal és nagy fájdalmunkkal utolsó útjára kísérjük - elmereng­hetünk azon is, hogy az Élet, e nagy Rendező - a tőle távozóknak is merít aranykosarából. Zsiborás Gabi végső nyughelye ugyanis annak a Schlosser Imrének a sírja mellett lesz, aki egykoron szintén szerepelt mind az FTC, mind az MTK aranycsapataiban. A hajdani legendás gólkirály, és a tegnap kiváló kapusa így egyazon földben álmodják az örök életet. A Fradi pályán még gyászlobogót lenget a franzstadti szél, egy utolsó Isten hozzádra eljöttünk hozzád és zokogó szívvel, torokszorítóan mondunk búcsút a mi szeretve szeretett örökös kapusunknak. ZSIBORÁS GÁBOR MEZÉÉRT... KÜLFÖLDI AJÁNLOTTA A LEGTÖBBET Szombaton, az MTK-FTC örökrangadó tévéközvetítése alatt telefonárverés zajlott Zsib­orás Gábor mezéért. A licit ötezerről indult, és a második félidő harmincadik percében zárult -910 ezer forintos vételárral. Már a közvetítésből megtudtuk, hogy az árverést Külföldi László, a Műfémszer mene­dzsere, a ferencvárosi birkózók fő patrónusa nyerte.- Végül is ki vett meg a mezt? Ön vagy a cég? - kérdeztem tőle.- A Műfémszer.- Ki licitált? BUDAPEST V. BÉCSI U 1. 67

Next

/
Thumbnails
Contents