Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 14. Fradi emlékkönyv. Százan a Fradi százasokról (Budapest, 1994)
SAROSI BELA a „kis” Sárosi... Sárosi Béla 1993. június 15.-én, 74 éves korában Zaragozában hunyt el. Testvérbátyja - úgy, hogy nem is tudott Béla haláláról - nos, Gyurka négy nap múlva június 19.-én távozott az élők sorából. Sárosi Bélával utoljára 1985 őszén találkoztam, amikor Spanyolországi kőrútunk során a szurkolókkal Zaragozába érkeztünk. Az elhangzottakról így írtam... Sárosi Béla: A Fradi dicsőségéért mindenre képesek voltunk. Sárosi Béláról, a Ferencváros egykori válogatott labdarúgójáról ez olvasható a Fradisták c. könyv lexikális részében: A Ferencvárosban összesen 326 mérkőzésen szerepelt! /237 bajnoki, 56 nemzetközi, 33 hazai díjmérkőzés/ Góljainak száma: 93/64 bajnoki, 29 egyéb/. Bajnokcsapattagja: 1937- 38, 1939-40, 1940-41. Kupagyőztes csapattagja: 1942, 1943, 1944 /Magyar Kupa/. A Ferencvárosban első mérkőzését 1937 november 28-án játszotta: Ferencváros-Győri ETO 5-1. Utolsó mérkőzése: 1946. július 6. Vasas-FTC 3-1. Az FTC örökös bajnoka. * A ferencvárosi szurkolók is találkozhattak Sárosi III Bélával az 1985. októberi spanyolországi kőrútjuk során. Sárosi ugyanis nagy utat tett meg az elmúlt közel négy évtizedben. Zaragozai beszélgetésünk idején így emlékezett:- Kezdeném azzal, hogy sohasem akartam én „útrakelni”. A háború után a rendőrség állományába léptem, s tagja lettem az R-csoportnak. Egy-egy járőrszolgálat két szovjet katonából, egy civilruhás detektívből és egy rendőrből állt. Razziáztunk, s bizony akik ezt az akkor életveszélyes feladatot vállalták, sokat tettek az új rendért. Ezért is hatott rám bénítólag és megmagyarázhatatlanul a következő eset. Egy alkalommal felettesem notesze valahogy leesett az asztalról és pontosan ott nyílt ki, ahol az S betűs nevek voltak olvashatók. Felvettem és döbbenten láttam, hogy nevem mellé a „megbízhatatlan” jelzőt írták! Az eset valósággal sokkolt - hát ha én megbízhatatlan vagyok, akkor itt milyen jövő vár rám? Természetesen ekkor még futballoztam, és úgy éreztem, hogy ezen a területen változtathatok kilátástalannak tűnő sorsomon. Kértem, hogy engedjenek el Olaszországba profi játékosnak, hiszen Bolognába szerződés várt. Az útlevelemért azonban hiába mentem. Közöltem, ha nem engednek el - kiszököm az országból. Szinte kinevettek: - Ugyan, hiszen te nem tudnál ilyent tenni. Bizony megtettem: embercsempészek vittek át az osztrák-magyar határon, feleségemmel együtt szó szerint szökevények voltunk. 1946 őszén máraz FC Bolognában játszottam. 1949-ben Gyuri bátyám a Barinál edzősködött. Odahívott, így a bátyám egy évig az edzőm volt! Aztán megkezdődött a nagy vándorlás: Atletico Junior/1950/, FC Porto /1951/, Zaragoza /1952/, Lugano /1952/ - itt már inkább edzősködtem, de azért még időnként beszálltam és - bajnokságot nyertünk! Edzői tevékenységem további helyszínei: Basel, Regensburg, Aachen, Beerschot, majd Barcelonában Kubalának voltam a segítője. Zaragozában 1961 óta élek. Egy kicsit itt is edzősködtem, de a lábam egyre jobban fájt: lassan fizetni kellett az ifjúkori sikerekért... 1982 óta a jobb lábam combcsontjába protézist építettek és speciális fém bottal járok. Bele kell nyugodnom sorsomba.- Az edzősködés után mivel foglalkoztál?- Egy vállalat acéláruit, huzalokat, egyes gépeket raktároztunk, közvetítettünk, majd eladásával foglalkoztunk. Nem nagy a nyugdíjam, de azért feleségemmel megfelelően élünk. Fiam is segít - aki egyébként ismert üzletkötő és - Zaragoza horgászbajnoka. Most is egy nemzetközi versenyen van.- Ifjú korodban te is űztél kiegészítő sportot... BUDAPEST V. BECSI U 1. 47
