Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 6. Fél évszázad fradistái válogatott mezben 1939-1989. Sárositól Simonig (Budapest, 1990)
den esetben hibátlanul, hogy kár volna őt elméletekkel megzavarni. Elvégre Nurmiról is megállapították, hogy rossz a stílusa, mégis döntögette a világcsúcsokat... (,Népsport- 1948.) Az öltözőben Szusza helyét kereste... Vasárnap délben megindult az emberáradat az újpesti pálya felé. Úgy látszik, a jó öreg BSzKRt már megúnta a sok szidást, mert percenként indulnak a Marx-térről a négy kocsiból álló szerelvények és az autóbuszok, mindenki kényelmesen kijuthat a Megyeri-úti pályára. A bejáratoknál tökéletes a rend, a közönség nyugodtan foglalhatja el a helyét. Öröm nézni a kitűnő állapotban lévő, üdezöld gyepszőnyeget és a pompásan hengerelt vörös salakot. Az ifjúsági mérkőzés félidejében kezdenek jönni a nagy válogatott játékosai az öltözőbe. Bukovi Márton, a megbízott edző várja fiait. Elsőnek Egresi érkezik. Nevetve megjegyzi:- Délben, ebéd közben közölték velem, hogy én leszek a csapat kapitánya. Gondoltam, az első ilyen fontos tevékenykedésem alkalmával illik pontosnak lennem. A kispesti Mészárost nagy „udvar” kíséri. A népszerű Dodo egy kissé sápadt. Megkérdezzük tőle, mit érez első válogatottsága alkalmával.- Megmondom őszintén, erre a megtiszteltetésre nem számítottam. De annyiszor voltam már tartalék, hogy jól esik egyszer már játszanom is. Talán nem kerülök a kicserélendők listájára. A kis Kocsis sokáig áll az öltöző közepén. Tanácstalanul nézeget körül. Valaki megkérdezi tőle, hogy mit keres. Mire ő zavartan így válaszol:- Szuszának a helyét - mondja az újonc válogatott, - már kabalából is szeretnék ott vetkőzni és úgy játszani, ahogy ő szokott... persze akkor, amikor megy neki a játék. 44
