Fradi futballmúzeum 1. Aranyérmek - aranyévek. A Ferencváros 1937/38-as bajnoksága (Budapest, 1990)

Bocskai-Budai 11 2-0 „Köröskörül zöldéinek az angyalföldi rétek. Egyetlen szaharai folt virít a nagy mezőn: itt kell futballoznia a Bocskainak a Budai 11 ellen. A Vasas pálya vezetői dicséretre méltó szorgalommal hozták rendbe a pálya talaját - már amennyire az lehetséges volt. A nézőtér primitívsége szánalmas, ide már igazán nem volna szabad NB l-es meccset hozni. A fekete salakra homokot szórtak, ez valamicskét javított a talajon. Amikor a Bocskai játékosai kifutnak, a bőrszegek nyomán porfelhő kerekedik. Esőfelhők lógnak az égen, amikor kijönnek a csapatok. A Bocskai megszokásból a túlsó oldalt is köszönteni akarja és csak amikor hátraarcot csinál a csapat, akkor veszi észre, hogy az »állóhelyen« nincs egy lélek sem. Ezer néző helyezkedik el a korlát mögötti lankás réten. A Budai 11 ezúttal nagyon elszámította magát. Azt hitte, hogy magának szerez előnyt, ha a Bocskait a Béke utcai homokos talajra viszi ki. Ezzel szemben a játék képe azt mutatta, hogy a Bocskait kevésbé zavarja a talaj, mint a Budai együttesét. Igaz ugyan, hogy a Budai nem vívott valami szerencsés harcot ezen a délutánon, viszont azt is meg kell állapítanunk, hogy a

67