Fradi futball újság (2000)

2000 tavasz / 2. szám

7 _______________________^RAPIJÜJSAG A Flu üdvözli a Ferencvárost Nemrégiben alkalmam nyílt egy interjút készíteni az rTV Stúdió­val a Brazil Nagykövetség részé­re. Beszélgetőpartnerem Rober­to Teixeira Da Costa úr, a Latin­amerikai Üzletemberek és Vál­lalkozók Szövetségének Elnöke volt. Nincs olyan brazil ember, akinél a labdarúgás ne kerülne szóba, nos, így volt ezúttal is, miután „letudtuk" a gazdasági és politikai témák sokaságát.- Elnök Úr! melyik csapatért szo­rít Brazíliában?- A Fluminense tántoríthatatlan híve vagyok, immáron 50 esztendeje (60 éves vagyok egyébként). 10 éve­sen már pártoló tagja lettem a FLU- nak... Sajnos, mostanában igencsak gyengén, mindössze a másodosztály­ban szerepelünk az összbrazil baj­nokságban, természetesen a Rio-i ál­lami küzdelmekben az első osztály­ban vitézkedtünk... de amint mond­tam, most igencsak szerényen...- Bizony, egykoron sikeresebb volt a bordó-fehér-zöld csíkos legény­ség!- Úgy, ahogy mondja: 27-szeres Rio-i bajnokok vagyunk, egyszeres brazil bajnokok, kétszer nyertünk a Rio-Sao Paulo tornán, kétszeres Bra­zil Kupagyőztes a csapat... szóval van mire és kire emlékezni.- A magyar labdarúgásról van­nak-e emlékei?- Lesznek is, és köszönöm a Fe­rencvárosról szóló könyvet, kiadvá­nyokat és jelvényeket, amiket átadott most nekem. Igen, ott voltam azon a mérkőzésen, amikor 4 magyar ját­szott a Világválogatottban, a Maracanaban Brazília ellen, és ott szurkoltam 1970-ben, amikor 0-0-át játszottunk o magyar válogatottal, és egy fantasztikus kapus megkeserítet­te az életünket, pedig a Fluminense bombázója Rivellino és a csapat „esze" Gerson, a Flu „professzora" mindent megpróbált... Hogyan is hívták a kapust?- Géczi István, és a Ferencváros klasszisa volt, minden idők egyik leg­jobb magyar kapusa.- Albert, igen ő volt, aki a Világ- válogatott gólját lőtte, és a Flamengo (miért pont az urubuk, a Flamengo gúnyneve) vendége is volt a hazám­ban, extraklasszis futballista volt...- Ön remekül emlékezik vissza, ám sajnos, manapság Önnek is és ne­künk itt a Ferencvárosban szinte csak az emlékek maradnak...- Jelenleg tény: a Flu méltatlan szerepre kényszerül, és hát a magyar labdarúgás jelenleg, tudom, igencsak visszaesett, mondja, mitől lett ekkora a lemaradás? Tudja, mikor foglalkoz­tak itt utoljára magyarokkal? Amikor a Ferencváros a Bajnokok Ligájában szerepelt, akkor jöttek hírek, a cso­portok állása, meccsösszefoglalók, de azóta...- A remény hal meg utoljára, bíz­zunk a feltámadásban, és abban, hogy hogy újra erős lesz a Ferencvá­ros és a Fluminense is. Milyen emlé­kezetes meccseket idézne fel ne­künk?- Ajjaj, hajnalig itt akar ülni? Nos, tán nem sokan tudják, hogy a Klubvi­lágbajnokság, amit idén először ren­dezett a FIFA, és Rio-ban a Corinthians győzött, szóval ennek előzménye volt 1951-ben a Copa do Mundo, egy torna, melyen Európa és Dél-Amerika bajnokai vettek részt. A mi csoportunkban a portugál Sport­ing Club, a svájci Grasshoppers és az uruguayi Penarol volt a Flu ellenfele, míg a másikban a Corinthians, a né­met Saarbrücken és az Austria Wienna vett részt a küzdelmekben. Nos, o portugálokkal 0-0-át játszot­tunk, de a Penarolt 156 ezer néző előtt 3-0-ra lemostuk, majd az elő­döntőben az Austria ellen 5-2, majd a döntőben a Corinthians ellen 0-0 és 2-0-ra nyertünk, 170 ezer néző őrü- letes hangorkánja közben. A Rio-i döntő 1969-ben a Flamengo ellen 3- 2,172 ezer néző előtt, vagy a 80-as derby a Vasco ellen, 110 ezer fanati­kus, és Edinho gólja a 92. percben... nem sorolom tovább, de figyeljen: most játszották a Sydney-i Olimpiára a selejtezőtornát, és a Brazília-Ar- gentína 4-2-es összecsapást, az utób­bi 15 év egyik legjobb brazil meccse volt, elhiheti nekem... Ebben bízha­tunk, a fantasztikus utánpótlásunk­ban.- Hogyan lehetne tényleg előre­lépni?- Nézze, klubszinten az európai mammutklubok az uralkodók, ezzel Dél-Amerika és Kelet-Közép Európa sem tud versenyezni, maradna az utánpótlás nevelése, illetve a jobb management a klubok élén. Nos, Brazíliában itt is gondok vannak, és ezen is változtatni kell: üzleti szemlé­let, tőzsde, részvénytársaságok, mo­dern stadionok... fokozatosan ebbe az irányba kell elmozdulni, igaz, mindez hatalmas anyagi ráfordítás­sal jár, és ez hosszú távú befektetés, de megéri, már csak a jövendő ifjú­ság miatt is. A labdarúgáson kívül a FLU remek női és férfi kosarasokkal, evezősökkel, röplabdásokkal is ren­delkezik, sőt, egy „speciálisan sike­res" magyar sportágban, a vízilabdá­ban is mi vagyunk Dél-Amerika leg­jobbjai. Tudom, hogy a legnagyobb ma­gyar pólós, Kárpáti György is ferenc­városi sportoló volt, a nagy Fluminense drukker, Joao Havelange barátja... szóval szurkolok az Ön csapatának, a magyar sportnak, és a magyar labdarúgásnak, melyet a brazilhoz hasonlítottak, sőt az 50-es, 60-as években - szerintem - orszá­gaink voltak tán a legszebben játszó válogatott gárdák, remek játékosok­kal, világklasszisokkal, és erős klub­csapatokkal. Hiszem, hogy a felemel­kedés Önöknél is bekövetkezik, és a futball újra felnő a többi magyar sportág sikerei mellé! Füzesi Péter Elsőként Atlétából lett nyolcvanszoros vá­logatott labdarúgó Mátrai Sán­dor (67). Csatárnak nézte ki az akkori Kinizsi néven szereplő Fe­rencváros, s noha NB l-es bemu­tatkozásakor mindjárt négy gólt szerzett, később klasszis védő vált belőle. Több mint egy évti­zedet töltött az Üllői úton, ahol bajnok és honi kupagyőztes volt, és a zöld-fehérekkel a dicső WK-t is elnyerte. Három világ- bajnokságon viselte a címeres mezt. Visszavonulása után üzle­teket vezetett, évek óta nyugdí­jas simogatta a VVIi serlegét- Hogyan telnek nyugdíjas évei?- Mátrai Sándor: Kezdetben nem tudtam hova tenni a rengeteg pénzt, mivel akkor nem kevesebb, mint nyolcezer-húsz kemény forintot hozott a postás. Ma már egyenesen dúskálok, hiszen kerek harmincegy­ezernél tartok. Még szerencse, hogy a feleségem jelenleg is dolgozik.- Hajdani játékostársaival tartja a kapcsolatot?- Mátrai: Rákosi Gyuszival és Dalnoki Jenővel rendszeresen. Ha másként nem, legalább telefonon be­szélgetünk.- Egyetlen magyar csapatkapi­tány, aki olyan rangos európai trófe­át vehetett ót, mint a VVK serlege.- Mátrai: Azt a döntőt, a Juven­tus ellen, szinte önkívületi állapotban játszottuk. Nem sokan hitték, hogy egy meccsen, idegenben legyőzzük neves ellenfelünket. A sportvezetés sem. Olyannyira nem, hogy azt az ígéretet kaptuk, ha elnyerjük a ku­pát, a prémium egy részét valutában kapjuk meg.- Megkapták?- Mátrai: Nem. Emiatt le is mon­dott szakosztályvezetőnk, Ery József, mivel őt is becsapták.- Szórakoztatja mindaz, amit a hazai futballpályákon lát?- Mátrai: Nem. Többnyire kifeje­zetten bosszant.- Mennyire kötődik az FTC-hez?- Mátrai: Pát éve még tagja vol­tam a szakosztály elnökségének, de kidobtak. A baráti kör ugyan hív, ám gyakran fáj a lábam, érszűkülettel már négyszer operáltak, ezért aztán nem nagyon mozdulok ki otthonról.- Mikor járt utoljára Fradi-mecs- csen?- Mátrai: Elég régen. Egy FTC-Újpest összecsapást a lelátón néztem végig, s egyszerűen nem tud­tam elviselni a bekiabálásokat. Az egyik hangadó később észrevett. Ma­ga itt van, Sanyi bácsi, csodálkozott Mátrai Sándor (jobbra) a kitűnő rádióriporterrel. Szepesi Györggyel anekdotázik Mátrai a torinói éjszakában a WK-val és a különdíjjal. Elnézést a kép minőségéért - de telefotó... rám. Itt, mondtam, de már nem soká­ig. Ettől kezdve csak azt kiabálta: Hajrá, Fradi! Ha hinném, hogy ez nem egyszeri csoda volt csupán, talán többször is kimenné. Várkonyi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents