Fradi futball újság (2000)

2000 tavasz / 3. szám

4 FRADI ÚJSÁG „Ez a társaság megérdemli, hogy bízzanak benne” Ez a Fradi már nem az a Fradi, már nyomaiban sem emlékeztet a kínosan gyatra őszt produkáló gárdára. Sztanko Poklepovics együttese öt röpke forduló alatt hat helyett lépett előre a tabel­lán, s ugyan a zalaegerszegi 0-0 nem nevezhető abszolút siker­nek, ám a gólzáporos döntetlent hozó rajt a Vasas otthonában, a Pécs magabiztos kiütése, az Ül­lői úti gólcsúcs-beállítás a váci focigimnazisták ellen, valamint a bravúrgyőzelem a Hungária körúton szép tavaszt sejtet. A horvát mesterrel nem sokkal a Dunaferr elleni rangadó előtt beszélgettünk az örömteli meta­morfózis okairól.- Kár, hogy nem mosI kezdődött ez a bajnokság...- No igen. Nem hárítjuk át senki­re a felelősséget mi vagyunk a hibá­sak az ősszel nyújtott produktum mi­att. Néhol elképesztően gyengén ját­szottunk, s csakúgy szórtuk a ponto­kat, a három hazai vereségre egysze­rűen nincs mentség.- Az eddig látottak alapján a je­lenlegi Fradi aligha szenvedne az Ül­lői úton például a Siófokkal szemben.- Örülök, hogy így látja, s remé­lem, sokan vélekednek hasonlókép­pen. Azt a Siófokot egyébként abban a rossz periódusban, azzal a játékos- állománnyal is verni kellett volna. Ha most kellene lejátszani azt a mérkő­zést, biztos vagyok benne, hogy ide­haza több góllal múlnánk fölül a Ba- laton-partiakat.- Ennyit számítana egy jól sikerült felkészülés?- Valóban eredményes alapozá­son jutottunk túl, ám ez önmagában még édeskevés lenne a minőségi elő­relépéshez. A javuláshoz szükséges volt az is, hogy a télen szerződtetett játékosok érkeztével kiegyensúlyo­zottabb legyen a keret, minden posztra két közel azonos képességű futballista álljon rendelkezésemre. Ráadásul ma már „érezzük" egymást a csapat tagjaival, inkább vevők az elképzeléseimre, egyre jobban össze­szokunk. Kicsit másként próbálunk játszani, mint a többi magyar együt­tes, a felállás és taktika igyekszik modernebb elvárásoknak is megfe­lelni. Ezek elsajátításához idő kell.- Láthatólag a fiúk kondiciója is sokkal jobb, mint korábban.- Igen, az orvosi team segítségé­vel felmértük a társaság erőállapotát, s abból kiindulva, a terhelhetőséget messzemenőkig figyelembe véve ala­kítottuk ki az edzésprogramot. No és ne feledjük el, sőt, talán ez a legfon­tosabb tényező: végleg megszűnt a félelem-szindróma, nem remegő lá­bakkal futnak ki a fiúk a hazai mécs­esekre. Külön hangsúlyozom, hogy ez közös érdem, mindehhez edzőtársa­im, Mucha József, Józsa Miklós, Vépi Péter munkája és hozzáállása éppen annyira elengedhetetlen, mint a ve­zetőké vagy a játékosoké.- Emlitetfe, hogy a keret Mátyus, Jagodics, Kulcsár és Selimi távozása ellenére is erősödött az őszhöz ké­pest. Ezek szerint maximálisan elé­gedett az újonnan igazolt játékosok­kal?- Egyikük sem okozott csalódást. Váczi kuriózum a mai futballban, az ő játékintelligenciája különleges mi­nőséget képvisel. Igaz, egyelőre adós a kiemelkedő teljesítménnyel, de biz­tosan maradandót alkot majd zöld- fehérben is. A Vácról érkezett Vén és Rob bármikor bevethető, fiatal és rendkívül tehetséges labdarúgók - ezt Vén a Fáy utcában be is bizonyí­totta -, velük bővült a taktikai reper­toárunk. Mindenképpen számolok velük, még akkor is, ha egyelőre töb­bet töltenek a kispadon, mint a pá­lyán. A két védő, Csoknay és Crnomarkovics pedig két rutinos, iga­zi profi, jelenlétük komoly segítség a csapat számára. A sokáig sérült Bükszegi is teljes értékű munkát vé­gezhet, több poszton is használható, vele is tovább erősödünk.- És persze a juniorok közül Föld­vári és Halgas egyre inkább helyet követel magának az együttesben. Tudja, a Fradi egészen az utóbbi éve­kig mindig hires volt arról, hogy a sa­ját utánpótlására épített...- Azon vagyunk kollégáimmal, hogy folytassuk ezt a hagyományt. A jelenlegi utánpótlást folyamatosan fi­gyelem, gyakran járok mérkőzések­re, s szép számmal akadnak olyan te­hetségek, akik idővel a nagycsapat­nál is megállnák a helyüket. Nyugod­tan kijelenthetem, hogy a „hátor­szágban" is nagyszerű műhelymunka folyik, ennek bizonyítékát két-három éven belül a szurkolók is láthatják majd.- Mit gondol, mennyi időbe telik, míg az egykoron rendszeresen zsúfolt Üllői úti lelátókra visszatérjenek ezek a szurkolók?- Nagyon bízom benne, hogy már tavasszal is játszunk telt ház előtt. Higgye el mindenki, hogy jó úton ha­ladunk a stabilitás felé, az őszi vál­ságidőszakon tényleg túljutott a gár­da. A közönségtől is sok minden függ, kérem a drukkereket, álljanak mel­lénk, s egy-két gyengébbre sikeredett mérkőzés után se forduljanak el a csapattól, ne kritizáljanak elvtelenül bennünket. Ez a társaság megérdem­li, hogy bízzanak benne.- Örvendetes, hogy ilyen kérdést feltehetek: mire büszkébb, a Vác elle­ni 8-0-s győzelemre, amellyel beállí­tották Nyilasiék Üllői úti gólcsúcsát, vagy az MTK elleni idegenbeli diadal­ra?- A váciak ellen bemutattuk a játék szépségét, igaz, a Duna-parti- ak nagyon gyengén futballoztak, éppen ezért kár lenne túlértékel­nünk az egyébként megérdemelt, szokatlanul nagy gólkülönbségű győzelmet. Az MTK otthonában há­rom gólt rúgni önmagában is ko­moly fegyvertény, mindkét siker csak erősítette az önbizalmat. És ugye a tavaszi idénynyitón a Vasas hálóját is háromszor vettük be, jó lenne, ha ez az eredményes széria a bajnokság végéig kitartana. Az ed­digi idei gólátlagon mindenesetre több mint biztató.- 5 mindez mire lehet ele­gendő?- Szerintem a hátralévő fordulók­ban az előttünk álló csapatok veszte­nek annyi pontot, hogy a dobogó harmadik fokáig eljuthassunk. Saj­nos már nem csak rajtunk múlik, hogy kiléphetünk-e jövőre a nemzet­közi kupaporondra.- A klub elnöke, dr. Torgyán Jó­zsef nemrég többedszer is kijelentet­te, a nyáron megpályáztatja az edzői posztot. Ön is benyújtja majd a pályá­zatát?- Hároméves szerződést írtam alá a klub vezetőivel, azzal a kitétellel, hogy a bajnokság végén ismét tár­gyaló asztalhoz ülünk, továbbra is igényt tartunk-e egymásra. A lehető­ségek és a célok mostanra végre össz­hangba kerültek az Üllői úton, úgy­hogy a magam részéről őszintén re­mélem, hogy folytathatom majd a munkát. Ennek ugyanis nyilván az a feltétele, hogy a tavasz is sikeres le­gyen. Szenzációs magyar siker Athénban Szabados a világ tetején Szabados Bélának hívják. Igazi világpolgár. A Viharsarok után megfordult Budapesten - jelen­leg is az FTC versenyzője -, mostan­ság viszont Los Angelesben tanul. És úszik - remekül! De erről kérdezzék - többek kö­zött - Massimiliano Rosolino urat, az olaszok sokat látott sprinterét, aki joggal gondolta csütörtökön kora es­te, a kétszáz gyors fináléja előtt, hogy hazaviszi Nápolyba az aranyérmet. Joggal, hiszen korábban rövid pályán és nagymedencében egyaránt zsák­nyi érmet kasszírozott. Béla viszont eleddig egy bronzérmet gyűjtött, még kilencvenhétben, a sevillai nagyme­dencés Európa-bajnokságon. Ott bronz jutott neki. Athénban arany. Világbajnoki arany! De, nézzük a döntő részleteit. A magyar klasszis remek ütemben kez­dett, huszonöt méter után az élen tempózott, aztán viszont változott a képlet. 1. Rosolino. 2. Szabados. So­káig, nagyon sokáig. Az utolsó hossz­ra is az olasz fordulhatott elsőnek. Talán már azon morfondírozott, hogy melyik nápolyi étteremben tartja a bajnoki bulit. Korán tette... Béla elképesztő hajrát nyitott, olyat, amilyenre csak a legnagyob­bak képesek. Centiméterről centimé­terre közelítette meg az olaszt, hogy aztán elegánsan ellépjen tőle. Magyar úszó még sohasem nyert rövid pályán világbajnokságot. Még Európa-bajnokságot sem. Pontosan kétezer március tizenhatodikáig. A befutó sorrendje ugyanis: 1. Szaba­dos 1:45.27, 2. Rosolino 1:45.63, 3. Corvin 1:45.79.- Nem láttam jól Rosolinót, de éreztem, hogy ő vezet. Már az elő­döntő során jól ment az úszás, így cseppet sem aggódtam - hadarta a finálé után a magyar világbajnok. - Éreztem, hogy szoros lesz a befutó, de azt is, hogy elöl vagyok. Utólag el­árulom, az is megfordult a fejemben, hogy akár világbajnok is lehetek, de ilyet nem kiabál el az ember. Nagyon jó érzés... nagyon jó...- Azt hiszem, ezt nem kell ma­gyarázni, Béla a világbajnok! - lel­kendezett a joggal boldog edző, dr. Sós Csaba, aki az elődöntő után szin­tén „kinézte" tanítványának az aranyérmet. Szabados: „Utólag elárulom, az is megfordult a fejemben, hogy akár világbajnok is lehetek, de ilyet nem kiabál el az ember. Nagyon jó érzés... nagyon jó..." Szenzációs magyar siker Athénban

Next

/
Thumbnails
Contents