Fradi futball újság (2000)

2000 ősz / 6. szám

5 FRADI ÚJSÁG Levi az Üllői úton... kerülnöm Bicskei Bertalan nemzeti tizenegyébe - mond­ja márpedig a válogatott­ban való szereplés mindennél fontosabb számomra.- Összesen hány mérkőzé­sen léptél pályára a Bundesligában?- Tizenhét bajnoki mellett játszottam BL- és német ku­pameccseken is. Tudom, nem túl sok, de a térdemmel vol­tak problémáim, sokat küsz­ködtem sérüléssel.- A frankfurtiak egyenesen futballra alkalmatlannak ítél­tek a térded miatt. Ehhez ké­pest a Fradiban és a váloga­tottban is alapembernek számítasz...- Egyértelműen a pénz volt a háttérben. Akkoriban meg­rendült az anyagi háttere a klubnak, hát spórolni akartak rajtam egy keveset. Megszen­vedtem azt az időszakot, nemcsak fizikailag, lelkileg is visszavetett ez az inkorrekt lé­pés. Gondolj csak bele, elő­zőleg olyan három éves szer­ződést kötöttünk, hogy soha nem lett volna gondom az életben.- De ugye most már meg­nyugodtál az otthon zöld fü­vén?- Kapóra jött a Ferencváros ajánlata. Nem akartam többet kihagyni, éppen az átigazolási időszakra épültem fel telje­sen. Boldogan jöttem az Üllői útra. Ugyan a gárda szinte tel­jesen kicserélődött, mióta el­mentem, de most is nagyon jó játékosok alkotják az együt­test és kiváló szakmai team irányítja a munkát. Minden adott az újabb aranyéremhez, és ezt a lehető legkomolyab­ban mondom. Schultz Levente Az apró termetű középpá­lyást hatalmas ováció fogadta, amikor a Győr elleni mérkő­zésen csereként pályára lé­pett. Az átlagosnál jobban iz­gult a meccs előtt, hiszen ez­előtt utoljára még március­ban, a Poklepovics-érában ölthette magára a zöld-fehér szerelést. Akkor jött az az át­kozott bokatörés, majd köl- csönjátékosként pár hónap a másodosztályú Pápa színei­ben.- Hogy érezted magad Pá­pán?- Köszönöm, kitűnően, egyáltalán nem volt haszonta­lan az ott töltött időszak.- Picit sem sértődtél meg, hogy igaz, csak kölcsönbe, de elküldték?- Megértettem, hogy a sa­ját érdekemben irányítottak át a pápaiakhoz. Egy ilyen sú­lyos sérülés után szükségem volt mérkőzésekre, akkor már inkább az NB Il-ben hozom formába magam, mint a juni­orban, mégiscsak élesebbek a meccsek. Es az is rengeteget számított, hogy a hét első fe­lében mindig az Üllői úton edzettem, s csak csütörtöktől készültem Pápán. így egy pil­lanatra sem éreztem úgy, hogy a Fradi nem számít rám.- S jól ment a játék?- Azt hiszem, nem okoz­tam csalódást, két gólt is lőt­tem. Mégis nagyon vártam már, hogy ismét száz százalé­kig a Ferencváros játékosa le­hessek.- Csank mester meg is adta a lehetőséget.- Fantasztikus érzés volt, ahogy a közönség köszöntött. Soha nem felejtem el.- Viszont nem lesz könnyű bekerülnöd a kezdőcsapatba, vetélytársad, Vén Gábor mos­tanában kitűnő formában fut- ballozik.- Ez így van, akkor is bízom benne, ha eleinte nem is kez­dőként, de minél többször pályára léphetek. Az alapsza­kaszhoz képest alaposan megerősödtünk, ott lehetünk a végelszámolásnál. Egy éremre mindenképpen jók vagyunk. Szűcs Lajos Nagyon várták már a szur­kolók Szűcs Lajos visszatéré­sét. Elvégre tavaly abszolút megbízható teljesítményt nyújtott a kapuban, az alap­szakaszban pedig az ő távol­létében bizony kapott néhány potyagólt a csapat.- Valósággal szenvedtem a nyáron, amikor jelentkeznem kellett a Kaiserslauternnél - kezdi mondandóját. - Úgy mentem el, hogy legkésőbb egy év múlva mindenképpen visszajövök az Üllői útra. Bol­dog vagyok, hogy ez sokkal hamarabb sikerült.- Tavasszal több nyugati klub is érdeklődött utánad.- Mind elutasítottam, mert akkor még azt hittem, a Fe­rencváros már a nyáron meg tud vásárolni a németektől. Mindegy, végül is elértem a célom, nem érdekel, hogy miről maradtam le. Egyébként miután újfent megállapodtam a zöld-fehérekkel, például a Cottbus is korrekt ajánlattal keresett meg, ám a döntése­met természetesen már nem változtattam meg.- Nehéz volt a kint töltött három hónap ?- A Kaiserslauternnél en­gem eleve vészmegoldásnak tekintettek, igazán soha nem számoltak velem, mint első számú kapus. Tisztában vol­tam ezzel akkor is, amikor visszamentem. Odakint állan­dóan nosztalgiáztam, a Fradi­ban megadatott élményekből éltem. Az elkeseredettséget, a feszültséget pedig edzésekkel vezettem le. Állítom, a csa­patból senki nem edzett any- nyit, mint én. Komolyan mon­dom, míg a Fradiban pillana­tok alatt letelt az az egy év, ez a mostani kinti három hónap maga volt az örökkévalóság. Persze, a tétmeccsek is hiá­nyoztak, de remélem, nem látszik majd a teljesítménye­men. A csapatról pedig an­nyit, hogy a régi fradistákkal, valamint a többi újonnan ér­kezővel izmosodott a keret, ha idővel összeérünk, a baj­noki aranyat sem tartom irre­ális célkitűzésnek. Naszály György

Next

/
Thumbnails
Contents