Fradi futball újság (2000)

2000 ősz / 5. szám

8 FRADI ÚJSÁG__________________________ 100 éves az MLSZ! 1900. december 3-án hiva­talosan is megalakult az FTC önálló „football-osztálya". Az eseményről készült, kézzel írt jegyzőkönyv igazolja, és ter­mészetesen a korabeli sportsaj­tó is tanúsítja, hogy ez fontos dátuma volt a magyar futball- nak. Az önálló szakosztály megalakítása annak felismeré­se volt, hogy a sportágak szét­választása döntően befolyásol­ja az egyesület további sikeres fejlődését. Első tevékenységük pedig korszakalkotó volt a ma­gyar labdarúgás történetében. Javasolták a Magyar Labdarúgó Szövetség létrehozását és a bajnokság kiírását. Az FTC ve­zetőié az érdem, elsősorban Horváth Ferencé és Kárpáti Bé­láé, hogy meglátták az alkal­mas időpontot az akcióba lé- ésre. Az FTC vezetői decem- er 22. (szombati nap volt) es­te 7 órára a Ferencvárosi Pol­gári Körbe (IX. Bakáts tér 14. II. emeleti díszterem) hívták az egyesületek vezetőit. „Magunk részéről üdvözöl­jük a Ferencvárosi Torna Clubot ezen életre való eszme szolgá­latában és hisszük, hogy a meg­hívott klubok közül egy sem fog hiányozni ezen értekezletről, mert nagyon szükséges, hogy már az első lépésben megnyi­latkozzék az együttműködés és a közös akarat." - kommentál­ta az eseményt a Sport-Világ. * 1900. december 22-én a Ferencvárosi Polgári Körben (ott, ahol az FTC korábban megalakult) folyt le a magyar futballsport jövőjére nézve döntő fontosságú értekezlet. A mintegy harminc megjelentet az összehívó FTC nevében Kár­páti Béla köszöntötte. Az érte­kezlet elnökéül Iszer Károlyt (BTC), titkárául pedig Horváth Ferencet (FTC) választották meg. Az előterjesztések során ugyan viták is kialakultak, de dr. Springer Ferenc (FTC) indít­ványa, hogy az értekezlet ne csaK a bajnoki mérkőzések, ha­nem a Magyar Labdarúgó Szö­vetség tárgyában is határozzon, jó irányba terelte az összejöve­telt. Lindner Ernő (MFC) azt in­dítványozta, hogy az MLSZ alakíttassák meg, függetlenül attól, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség saját kebelén belül futball alosztályt kíván létre­hozni. Az önálló szövetség megala­kításának szükségessége mel­lett felhozott nyomós érvek - a futballsport függetlenségének megvédése - a szavazásnál megmutatkozott: az értekezlet egyhangúlag kimondta az önál­ló szövetség megalakításának szükségességét. Kimondta az értekezlet azt is, hogy a bajno­ki mérkőzéseket, már az 1901. év tavaszán meg kell rendezni, s a kivitelt a létesítendő MLSZ- re bízza. Az MLSZ alakuló köz­gyűlésének előkészítésére ki­küldött bizottság haladéktala­nul megkezdte a munkáját, úgy hogy az 1901 -es év elejére már minden előkészítés meg­történt a magyar futball alkot­mányos életének megteremté­sére. * Az előkészítő bizottság 1900. december 29-én és 1901. január 4-én tartott két ülésén, Horváth Ferenc referá­tuma alapján, készítette az alapszabály tervezetet, majd január 19-re összehívta a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség ala­kuló közgyűlését. Meghívó A Magyar Labdarúgók Szö­vetségének Budapesten 1901. január hó 19-én (szombaton) este 8 órakor az István-főherceg szálloda különtermében (V. kér. Akadémia-utca 1. szám alatt) tartandó alakuló közgyűlésre. Tárgysorozat: 1. Az alap­szabályok végleges megállapítá­sa. 2. A tisztikar és a 3 szám- vizsgáló megválasztása. 3. Az évi tagsági járulék összegének megállapítása. A<z előkészítő bizottság nevé­ben: Iszer Károly elnök Horváth Ferenc főtitkár Budapesten, 1901. január 8- án. * 1901. január 19-én este, az István főherceg szálló különter­mébe tizenhárom sportegyesü­let és a Versenypálya Szövetség (Millenáris) küldte el képviselő­it, hogy megteremtsék a ma­gyar futball egységes frontját. Az alakuló közgyűlésen a Kö­vetkező egyesületek képvisel­tették magukat két-két taggal: BTC, Postás, Magyar Atlétikai Club, Budapesti Egyetemi Atlé­tikai Club, Magyar Football Club, Budai Ganz Gyár futball­csapata, Műegyetemi Football Válogatott csapatkép az 1938-as franciaországi világbajnokságról. A felvétel a Holland- India (Indonézia) elleni mérkőzés előtt készült és jól látható, hogy játékosaink nem voltak „feszültek" 6-0-ra győztek is. Balról: Turay (Hungária), Toldi (Ferencvárps), Zsengellér (Újpest), Lázár (Ferencváros), Bíró (Hungária), Sas (Hungária), Balogh (Újpest), Kohut (O. Marseille), Korányi (Ferencváros), Háda (Ferencváros), dr. Sárosi (Ferencváros) Club, 33-asok Football Clubja, FTC, Budapesti Atlétikai Klub, Budapesti Sport Club, Magyar Úszó Egyesület, Ganz- Vagongyári Tisztviselők SE. Az alapszabályt (Horváth Fe­renc terjesztette elő) kis módo­sításokkal elfogadták, majd a jelölőbizottság végezte munká­ját. A közgyűlés titkos szavazás útján az MLSZ első tisztikarát így alakította meg: Elnök: Jász Géza (Magyar FC) 20 szavazat Alelnökök: Gillemot Fe­renc (Műegyetem FC) 13 sza­vazat Füzesséry Árpád (MUE) 11 szavazat Főtitkár: Horváth Ferenc (FTC) 23 szavazat! Pénztáros: Gabona Károly (BTC) 22 szavazat Ellenőr: Boros Ignác (BSC) 20 szavazat Jász Géza javaslatára Iszer Károlynak, a magyar futball­sport megteremtésében ját­szott döntő szerepéért a Szö­vetség tiszteleti tagjának vá­lasztotta. A közgyűlés végül megtár­gyalta azt is, hogy a tagsági já­rulékot egyesületenként 10 ko­ronában határozta meg. * Az MLSZ első tanácsülésén -1901. február 4-én - a baj­noksággal kapcsolatos tenniva­lókról volt szó. A Horváth Fe­renc főtitkár angol mintára ké­szített tervezetét alaposan megvitatták és „magyarosítot­ták''. így érdekességnek számított, hogy a csapatok kezdetben egymás között állapodtak meg a mérkőzéseik időpontjában... Az első bajnokságban még azt is megengedték, hogy egy játé­kos két egyesületben szerepel­hessen! Kikötés csak az volt, hogy a két csapat ne ugyan­azon osztályban legyen... Döntöttek az osztályba sorolás­ról is. íme az első I. osztály me­zőnye: BTC, Műegyetem FC, FTC, MUE, Budapesti Sport Club. AII. osztályba a követke­ző egyesületeket sorolták: 33 FC, MAC, BEAC, BAK, Rákos­szentmihály, Magyar FC, Új­pesti Football Club (később UTE), Ganz Vagongyár. * A bírókat ekkor még az egyesületek adták! Az első ma­gyar bíróvizsgán ők kaptak ké­pesítést: Herczog Ede (MUE), Pozsonyi Imre (MUE), Jónás Alfréd (MFC), Schubert Ernő (MUE), Procskó Mihály (FTC), Speidí Zoltán (BEAC). A bírók a játékosok mezétől elütő öltö­zetet viseltek - úgynevezett sportos utcai ruhát - de a nem­zeti színű karszalagokat szintén kötelesek voltak viselni... * 1901. február 10. Ez a dá­tum sporttörténeti is lehetett volna... Ekkor játszották a BTC-FTC mérkőzést, amelyet már a bajnoki pontokért ter­veztek - a csapatok úgy is men­tek ki a pályára! De végül „egy­szerű barátságos mérkőzés jel­legével bírt, nem tartozott a bajnoki versenyek közé, mivel

Next

/
Thumbnails
Contents