FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 12. szám

9 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG Lilik Pál naponta ingázik Melleiéről az Üllői úti Fradi-pályára Hétéves kora óta zöld-fehér vér folyik a mendei Lilik Pál ereiben, azóta jár a Fe­rencvárosba futballozni. Eleinte az édes­apja autóval vitte őt Pestre az edzések­re, majd amikor már nagyobb lett, egye­dül vonattal indult nap, mint nap az Ül­lői útra. A 21 éves fiatalember ma már a nagy Fradi keretének a tagja. Mendén, a volt benzinkút he­lyén néhány éve épült Patak ven­déglőben zöld-fehér minden. Az abroszok, fali díszek, a pult, szó­val minden a Fradira emlékezteti a belépő vendéget. A fiatalember édesapja által vezetett vendéglá­tóegységben már sokszor megfor­dultak Lilik Pál csapattársai, és mindig jól érezték magukat. Az egyik asztalon Váci Mihály gyűjte­ményes verseskötete pihen. A könyvjelző a Még nem elég című költeménynél van elhelyezve. Ta­lán nem véletlenül.- Fiamnak mindig ezt a verset mutogatom, illetve arra irányí­tom a figyelmét, hogy mindig eh­hez tartsa magát - mondja az édesapa, aki természetesen szin­tén ízig-vérig fradista. Pali hét­éves kora óta jár a Fradi edzései­re hóban, fagyban, kánikulában, esőben. Akkoriban még én kísér­tem őt a fővárosba. Óriási kitartás van benne, az eltelt majdnem ti­zenöt évben rendkívül sokat dol­gozott a pályán, emellett elvégez­te a Gundel Károly Vendéglátó­ipari Szakközépiskolát is. Szám­talan edző keze alatt megfordult a különböző korosztályos csapa­tokban Serli Sándortól Vincze Gé­zán át Szűcs Lajosig, és mindegyi­kük elégedett volt vele. A szorgal­ma határtalan a Fradiért, a fociért pedig minden áldozatra képes. Sokszor még nyaralni sem tudtuk elvinni magunkkal, mert az edző­táborba kellett mennie. Szóval ilyen gyerek a mi Palikánk, s na­gyon remélem, előbb-utóbb stabil tagja lesz az FTC kezdő tizen­egyének.- Pedig egyszer már megfor­dult a fejemben, hogy abbaha­gyom - veszi át a szót az ifjabbik Lilik Pál, a Fradi felnőtt csapatá­nak három évre szerződtetett já­tékosa. Érettségi előtt álltam, rendkívül fáradt voltam, azt mondtam, abbahagyom. Ennél jobb megoldást találtam. Haza­igazoltam Mendére, a körzeti csa­pathoz. Fél évet itt játszottam, így volt időm a tanulásra, a pihenés­re. Új erőre kaptam, s amikor mg azon a nyáron viszszamentem a Fradiba, újból bizalmat kaptam. Először az ifi A-csapatban, majd a tartalékok között játszottam. Ta­valy augusztus 1-jén azonban már a felnőtt kerethez kerültem, 2001-ig kaptam szerződést a klubtól. Simon Tibor és Telek András játékát szerettem a leg­jobban, talán azért, mert én is hasonló felfogásban és poszton játszom. Vagy emberfogó, vagy söprögető vagyok, bár úgy érzem, inkább az előbbi feladatot szán­ják nekem. Az új edzőnk, Móriján Vlak is így gondolja. Egyébként nagyon kemény edzéseket tart, látszik rajta, hogy kiváló edző. Már bejártam szinte egész Euró­pát, de a tengerentúlra még nem jutottam el. Legnagyobb élmé­nyem az volt, hogy tavaly a KEK- előselejtezőben 20 percet játsz­hattam Andorrában a Principal ellen. Athénban, azon a csúfos 0-4-es meccsen pedig a kispadon ülhettem. Még szerencse, hogy nem küldött pályára Nyilasi Tibor, az akkori mesterünk. Pokoli volt a hangulat, no és persze kiestünk, pedig idehaza kétgólos előnyt szereztünk, de már 4-0-ra vezet­tünk. Az utolsó percekben azon­ban nem koncentráltak eléggé já­tékostársaim, és a görögök 4-2- re szépítettek. Akkor már tudtuk, hogy Athénben nagyon nehéz lesz. így történt. Kikaptunk 4-0- ra. Nyolc évig voltam csapatkapi­tány a különböző korosztályú csa­patokban, egyszer nagyon szeret­ném ugyanezt elérni az első gár­dánál is. Ha ez nem sikerülne, nem nagyon szomorkodnék, de a csapatba már ezen a tavaszon fel­tétlenül be akarok kerülni. Érzek magamban ehhez elég erőt és tu­dást is, de azzal szintén tisztában vagyok: ugyanilyen kitartással kell dolgoznom a jövőben, mint ahogy eddig tettem, s akkor sike­rülhet a nagy álmom. Simon Tibor, a Ferencváros edzője jó véleménnyel van Lilik­ről.- Lilik Pál előtt szép jövő áll­hat a Ferencvárosban. Az edzők álma az ilyen nyerő típusú játé­kos. Ha a mestere azt mondaná, hogy fel kellene mászni a SOTE tetejére, ő elsőnek indulna neki a próbának. Sokoldalú játékos, több poszton is bevethető. A söp­rögető posztján éppen olyan jól helytáll, mint a beálló helyén, de emberfogásra is alkalmas a kitű­nő fizikumú, kiválóan fejelő fia­talember. Szerintem már a ta­vasszal bekerülhet a felnőtt csa­patba, mert ő tényleg alázattal műveli a futballt. Enélkül ma már egyetlen fiatal labdarúgó sem számíthat hosszú távon sikerre a zöld gyepen. Nagyon jó tulajdon­sága, hogy türelmes, ami eddig is csak a hasznára vált. Ugyanígy kell dolgoznia ezután is, s akkor sok Fradi-meccsen játszhat a leg­jobbak között. Gér József (Népszabadság) FTC CENTENÁRIUMI REJTVÉNY m VAGY-VAGY... 1. Az FTC az Ezüstlabda vagy a Corinthian trófeát nyerte előbb? 2. A régi Fradi-pályán a Rapidot vagy az Austria! győztük le előbb? 3. Az FTC 50 éves jubileumán a Springer szobrot vagy a Kerepesi temetőben lévő Springer síremléket koszorúzták meg előbb? 4. Rudas Ferenc válogatott labdarúgónknak Ruck vagy Ruprich volt az eredeti neve? 5. Az új Üllői úti stadionban melyik volt az FTC első külföldi ellenfele; a Telstar vagy a Real Celta Vigo? * Az öt kérdésre a válaszokat levelezőlapon küldhetik be a Fradi futballmúzeum címére. Beküldési határidő: 1999. április 12. Az eddigi helyes beküldők névsora és pontszáma: 25 pont: Arany Attila, Surányi Péter, Sztáray Mihály 15 pontosak: Barabás Tibor, Tomasekné Vida Anna, Czikkely Boldizsár, Szadlis József, Urbán Fraciska, Ecker Mónika, Ecker Lajosné, Pólyák Tibor, Horányi Ervin, Krizsán Zoltán, Szász István * Jelen rejtvényünkkel újabb pontokat szerezhetnek (három helyes válasz 3 pont, háromnál több, 6 pont). A döntőt a Fradi futballmúzeumban április 20-án 16 órától tartjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents