FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 5. szám

FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 17 Détári: Öröm itt futballozni Détári Lajos áprilisban má­sodszorra is aláírt a Fradihoz! Igaz, Döme újabb szignója ko­rántsem váltott ki akkor visszhan­got, mint az előző, de ezt is kel­lőképp megünnepelték ferencvá­rosi berkeken belül. A magyar futball mindmáig utolsó nemzet­közi porondon is jegyzett sztárja 35 esztendősen a zöld-fehérek öregfiú alakulatát erősíti.- Mikor is volt, hogy előszőne a Fradiba igazoltál? - kérdeztük a világválogatottat és több jelentős nyugati klubot - Eintracht Frank­furt, Olympiakosz Pireusz, Bolo­gna, Genoa, Neuchatel Xamax - is megjárt labdarúgót.- Fia jól emlékszem, '93 őszén. Az Anconában éppen le­járt a szerződésem, s az illetéke­sek nem tudták eldönteni, kit illet a játékengedélyem. Amíg vitat­koztak rajtam, persze parkolópá­lyára kerültem, ekkor keresett meg Fiavasi Mihály, a Ferencvá­ros akkori szakosztály-mene­dzsere, s kérdezte meg, hogy amíg rendeződik az ügyem, nincs-e kedvem az Üllői úton fut­ballozni. Egy pillanatig sem gon­dolkodtam, az ideiglenes enge­délyt is szerencsére hamar meg­kaptam a nemzetközi szövetség­től.- Hogy emlékszel vissza arra a pár hónapra, amit zöld-fehérben húztál le?-Nyilasi Tibi, a játékosok és a szurkolók is örömmel fogadtak, Détári napjainkban - Ebedii Zolival és Dóra Jánossal a Fradi étteremben nagyon jól éreztem magam. A csapaton belüli hangulatra már csak azért sem lehetett panasz, mert sorra nyertük a meccseket. Végre itthon is olyan minden te­kintetben profi közegbe kerültem, ami csak a nyugati egyesületek­nél jellemző.- Ős-kispestiként nem volt fur­csa a Fradi családjához tartozni?- Egyrészt, amikor bajban vol­tam, a kispestiek nem kerestek meg. Másrészt azt a Kispestet, ahol felnőttem, még Budapesti Honvédnak hívták, s a klubnak azóta nemcsak a neve változott meg. Az a valóban emlékezetes, sikerekkel teli korszak egyszer és mindenkorra lezárult az életem­ben, miért ne kötelezhettem vol­na el magam egy másik magyar egyesülethez? Az pedig, hogy mindehhez mit szóltak a Kispest­nél, nem foglalkoztatott különö­sebben.- Hogyan távoztál az Üllői út­ról?- Végül megszületett a meg­egyezés, elvitt a Genoa, s a vétel­áramért perlekedő csapatok meg mind megkapták a pénzüket.-A szived azonban alighanem örökre itt maradt. Évek múltán sem a nevelő egyesületedhez, hanem a Fradihoz húzott vissza.- Mint már mondtam, nem véletlenül.- A ferencvárosi old boyok kö­zött már három és fél éve bemu­tatkoztál.- Bemutató jellegű vagy jóté­kony célú mérkőzéseken és te­remtornákon régóta játszom a fi­úkkal, hivatalos meccsen azon­ban a 35 éves alsó korhatár miatt nem szerepelhettem. Egészen az áprilisi, Pénzügyőr elleni találko­zóig. A hivatalos bemutatkozáso­mat és a születésnapomat egy 3-0-ás ragyogó győzelemmel ünnepeltük meg.- Milyen a jelenlegi csapatod?.- Szenzációs! Nem hinném, hogy egy klubnál annyira együtt maradt volna egy korosztály, mint itt a Fradiban. Nyíl, Ebedii, Szoki, Pogi, Rab Tibi, Takács La­ci, Szántó Gabi és Jancsika „Ci­ca” ugye egyszerre voltak ünne­pelt sztárok az Üllői úton. Hozzá­juk jövünk mi, a fiatalabbak, Kin­cses Sanyi, Dzurják Csöpi vagy az egykori dózsás Szabó Andris. Remek az aránya a 40 és 45, il­letve 35 és 40 év közötti játéko­soknak. Ráadásul Popov Józsi és Bacsa Misi minden szempontból kiváló vezetői teamet alkot, nagy­szerűen összefogják, gardírozzák a gárdát.-Ez a már-már verhetetlennek tűnő csapat ötödik éve nyeri a bajnokságot és a kupát. Az utób­bi idény sikereiből már te is kive- hetted a részed.- Ugye nem kell bizonygat­nom, hogy idén is mindkét fron­ton mi vagyunk a favoritok. Bár becsúszott egy vagy két bosz- szantó vereség ezen idő alatt - nem láttunk a pipától -, de ez elenyésző kivétel a megannyi magabiztos győzelem mellett. Majdnem mindenütt telt ház előtt játszunk, nagy szeretettel fogad­nak, komoly rangot vívott ki ma­gának ez az együttes. Tényleg öröm itt futballozni.- Nem is hiányzik, hogy első vagy másodosztályú szinten visz- szatérj a sógorokhoz vagy akár egy hazai PNB-s vagy NB l-es gárdában léphess pályára?- A St. Pölten fuzionált egy másik klubbal, s nem a mi koráb­bi elnökünk - akivel nagyon jó volt a viszonyunk - irányítja az új egyesületet. A játékengedélyem még náluk van, mint ahogy a St. Pöltennel még egy évig érvényes is lenne a szerződésem, ha nem következtek volna be ezek a vál­tozások. Nem tudom, mit hoz a jövő. Lehet, hogy futballozok még magasabb szinten, az is el­képzelhető, hogy már csak vala­milyen funkcióban térek vissza a magyar labdarúgás berkeibe. Az az egy azonban biztos, a Fradi öregfiúk csapata mindig számít­hat szolgálataimra. (naszály) AVIS AVIS AVIS

Next

/
Thumbnails
Contents