FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 5. szám

FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 7 # FOCI VARÁZS VASTAPSSAL Tizennégy éve nem töltötte meg ennyi néző a győri stadi­ont! Már javában tartott a mér­kőzés, amikor még mindig tö­mött sorokban érkeztek az emberek és a vendégszurko­lók mellett lezárt biztonsági szektor kivételével, zsúfolt le­látók előtt léptek pályára a csapatok. Felejthetetlen futballél- ménnyel gyarapodtak azok, akik szombat esti szórakozá­sul a két csapat századik NB I- es mérkőzését választották. Minden olyan jelző ráillik erre a kilencven percre, amelyre régóta alig-alig volt szükség: végig izgalmas, érdekes, gó­lokban és fordulatokban gaz­dag, küzdelmes; röviden a labdarúgás igazi propagandá­ja volt. Az ETO kezdett jobban: a találkozó első felében a hazai zöld-fehérek többet birtokol­ták a labdát, veszélyesebben támadtak. A Fradi jobbára visszahúzódott a saját térfelé­re. A védelemben Vámosi vi­gyázott a hasonló félépítésű Ferenczire, míg Lipcsei egy Vámosi sorral előbbre került. Mintegy fél óra elteltével feljött a Fra­di, s gyors egymásutánban alakított ki gólszagú helyzete­ket a győri kapu előtt, de Mol­nár több alkalommal is bra­vúrral avatkozott közbe. A ve­zető találat mégis némiképp váratlanul esett, és az előbb már említett Lipcsei jó hely­zetfelismerésének köszönhet­te a Ferencváros. A szünetre is Nagy .in Schultz vendégvezetéssel vonultak a csapatok, de a játék képe alapján érezni lehetett, egyál­talán nem lefutott a mérkőzés. így is történt, a szünet után hatalmas lendülettel kezdett az ETO. Egy ideig csak leve­gőben lógott az egyenlítő gól, mígnem Ferenczi egy kapufa után a hálóba is betalált. Az ezt követő hat percben mind­két csapat és szurkolótábor megjárta a mennyet és a pok­lot, ugyanis három újabb gól esett. A győriek számára talán ez volt a kilencven perc leg­kritikusabb időszaka: a kétsze­ri egyenlítés mámorában nem akadt egyetlen higgadt játékos sem a csapatban. Ami az ETO-nak bírálat, dicséret a Ferencvárosnak: gyorsan tud­tak újítani, s ezzel továbbra is az eredmény utáni versenyfu­tásra késztették a középpályán egyre jobban fáradó hazaiakat. Végeredményben az egyenlítés nem sikerült a győ­riek számára, s ez egy kicsit a sors igazságtalansága volt ezen az estén. A szerencsét jobban kísértő Ferencváros hatalmas és színvonalas csa­tában szerezte meg a három pontot. Fia a foci minden ele­me nem is volt tökéletes (pél­dául védekezés), ez a bátor, férfias és sportszerű játék mindkét csapatot'- és az eb­ben partner játékvezetőt is - dicséri. A lefújás után a Fradi óriási ünneplést rendezett a szurkolótábora előtt, míg a győriek nehezen ocsúdtak a vereség fájdalmából (egy já­tékos számára talán mindig jobb rossz meccsen nyerni, mint jó játékkal kikapni...) Az elismerés azonban ezúttal a vesztesnek is kijárt: vastaps kísérte az öltözőbe a csapato­kat, s jellemző a légkörre, hogy a játékosbejáró előtt Nyilasi Tibor minden levonuló győri labdarúgóval kezet fogott... Örömteli, hogy nemcsak a pályán, a nézőtéren is európai színvonalú volt a rangadó. Ta­lán annak köszönhetően, hogy a nagyérdeműnek ezúttal nem volt ideje unatkozni. Papp Győző (Kisalföld 1998. V. 11.) TECHEM Kft. A krónikából... 1975: FTC-RábaETO 2-2 A két csapatnak ez az első döntetlenje az Üllői úton - ter­mészetesen az „újkorban”... Döntően Halász bírón múlt, hogy így zárult a találkozó, hiszen a 87. percben nagy „bakit" köve­tett el: vitathatatlan 11 -est nem ítélt meg - várta, hogy a Nyi­lasihoz kerülő labdát a csatár az üres kapuba passzolja, ő ezt meg is tette, de ekkor a partjelző lest intett, és Halász a gólt visszavonta - a 11 -est pedig meg sem adta... 1978: FTC-Rába ETO 0-0 Palla, a győriek kapusa a Népsporttól 9-es osztályzatot ka­pott! Még Szokolai tizenegyesét is hárította... Végül Hajdú két bravúrja kellett a hazai „pontszerzéshez. 1982: FTC-Rába ETQM Három gólt rúgott a Fradi, és még a negyediket is berúghat­ták volna, de Rab 3-1-es győri vezetésnél büntetőt hibázott! Novák Dezső edző - A Rába jobban játszott, és ezért nem ma­radt számomra sem más, mint hogy gratuláljak nekik. 1983: FTC-RábaETO 2-2 Végig a Fradi támadott - de mindkétszer a Rába vezetett! Az egyenlítéshez - a 85. percben! - Szántót kellett Nováknak pá­lyára tólldeni. Ahogy a pályára futott, szögletet rúgott a Fradi és Szántó éppen hogy a lapu elé érve magasan felugrott és a há­lóba fejelte a pontmentő gólt.,. ...................................................

Next

/
Thumbnails
Contents