FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 22. szám
FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 9 Két pedál, kilencven medál Az itthon 37 évesen is verhetetlen Pais Péter számára nem kérdés: iszik és teker Kilencvenedik aranyérmét nyert a sportág kedden zárult országos bajnokságán Pais Péter. Ha hozzávesszük, hogy az FTC sportolója fiarmmc- hét esztendős, akkor tát- suk csak el a szánkat bátran...- Amennyiben lottózna, melyik öt bajnoki címének sorszámát ikszelné be a szelvényen?- Tudom, hogy nem lesz túl blikkfangos, amit mondok, de nekem mind a kilencven arany egyformán kedves. Az is, amit 1981-ben nyertem, és az a nyolc is, amit az idén. Ráadásul mindegyik ugyanolyan nehéz volt, és valamennyi alkalommal kizárólag annak a trükknek a bevetésével győzhettem csak, hogy én tekertem a leggyorsabban a pedált.- Az, hogy valaki közelítve a negyvenhez végigveri a teljes mezőnyt, őt minősíti vagy az ellenfeleit?- Sem túlzottan szerénynek, sem szerénytelennek nem szeretnék tűnni, úgyhogy ezt a kérdést megkerülném. Maradjunk annyiban, ebben az évben másfél-két hónapos koncentrált tréninggel készültem a bajnokságra, és jó jelnek tartottam, hogy augusztus közepén a feleségem közölte: úgy látja, kezd eltorzulni az arcom.- A nemzetközi eredményekből könnyebb választani, mint a hazai sikerek közül?- Valamivel... A világbajnokságokon tandemben vittem a legtöbbre: 1986-ban Pintér Bélával negyedikek, a következő évben Fábián Imrével hatodikak voltunk.- Olimpiai emlékek?- Négyszer tettem esküt, egyszer sem utaztam. Először Los Angelesről maradtam le, legutóbb Atlantáról. A búcsúztató beszédeket viszont kívülről fújom.- Szerintem a Millenáris nézőtéren helyet foglalók nevét is...- Ahogy mondja. Elfogyott a közönségünk, jó, ha néhány rokon, barát kidugja az orrát. Elvagyunk magunkban.- Kicsit sem zavarja, hogy ha más sportágban lenne ekkora menő, valamelyik tisztikereszt már feltehetően ott lógna a nyakában?- Ha foglalkoztatna, már régen abbahagytam volna. De amíg azt látom, hogy akad akár egy ember is, akit érdekelnek az eredményeim, csinálom.- Ezek szerint akad?- Egy biztosan: a csapatfőnököm Schillerwein István feltétlenül ilyen. Komolyra fordítva a szót: fel nem foghatom, Magyarországon miért jutott idáig a kerékpározás. Az a sportág, amely világszerte olyan népszerű, hogy a világcégek sorban állnak egy-egy nagy verseny szponzorálásáért.- Itthon nincs támogató?- Dehogy nincs, a mostani bajnokság volt az első, amelyen különdíjakat osztottak. Az egyik italkereskedés jóvoltából hetvenkét liter dobozos üdítőt vihettem haza.- Legközelebbi terve?- Hogy a következő bajnokságig megigyam. B. G. (Népszabadság) A szív ajándéka...
