FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 22. szám
FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 5 Kflpusedzőnk- Fradi nevelés Sokáig szegény Zsiborás Gabi mögött ült a pádon, de becsülettel kivárta sorát, s Vincze Géza idején végre bemutatkozhatott a Ferencváros kapujában. Aztán egy rövid tatabányai kitérő után a '80-as évek végén és a '90-es évek legelején már kirob- banthatatlan volt onnan. Ezen időszak alatt egy bajnoki ezüst, egy bronz és egy MNK-ezüst került a vitrinjébe, a meganynyi nemzetközi kupamérkőzés mellett az első Bicskeiéra során még a válogatott kerettagságig is eljutott. Józsa Miklós ma kapusedzőként tevékenykedik egykori sikerei helyszínén. Szeptember eleje óta a serdülőktől kezdve, az ifiken és a tartalékcsapat kapuvédőin át Szűcs Lajos és Vámos János, vagyis az összes ferencvárosi kapus a keze alá tartozik.- A Fradiból annak idején Fehérvárra igazoltál, ám utána keveset hallottunk rólad.- Két és fél évet védtem még a legmagasabb osztályban a Videoton és a Parmalat csapatában. Öt esztendeje, hogy befejeztem a játékos-pályafutásomat.- Egyből edzőként helyezkedtél el?- Nem. Fél évig dolgoztam egy közraktározási Rt-nél, terményfelügyelőként egy kicsit belekóstolhattam a bankszakmába is. Nem mintha nem tetszett volna az a munka, de edzőként, a futballpályán vagy az öltözőben mindig sokkal jobban éreztem magam. Ezért aztán úgy döntöttem, visszatérek a labdarúgáshoz.- És természetesen a Ferencvároshoz.- Pontosan. Kezdetben csak az utánpótlás korosztályok kapusait edzettem. Rengeteg ügyes kis srác véd nálunk, tavaly 38 kapusom volt, hét évesektől a 18 évesig. Nagyon élveztem ezt a fajta munkát.- A sok tehetséges srác közül ki tudnál emelni valakit, akit szerinted köszönthetünk még valamikor a Ferencváros első számú kapuőreként?- Inkább nem említenék senkit név szerint, legyen elég annyi, hogy szerintem egy vagy két kapusom helyet kaphat valamikor a nagycsapatban is.- Idén bővült az általad foglalkoztatottak köre. Hogyan kértek fel a feladatra, miszerint az első csapat és a "fakó" kapusait is neked kell treníroznod?- Gál Laci szólt telefonon, hogy az akkor még vezetőedző Mucha József feltétlenül szeretne beszélni velem. Jóska arra kért, segítsem a munkáját, vállaljam el az A-keret kapusainak felkészítését is.- Sokat gondolkodtál, mielőtt igent mondtál volna?- Egy percet sem, azonnal rábólintottam. Hiszen számomra megtisztelő ez a feladat. Ugyanakkor nagy kihívás. Szerencsére kiváló alanyokkal dolgozhatok. Szűcs és Vámos, valamint a tartalékcsapatnál védők egyaránt nagyszerű, képzett kapusok.- Egyébként nálad ki lenne az első számú portás?- Nekem "csak" formába kell hozni őket, hogy a mérkőzésen bármelyikük képes legyen a tudása legjavát produkálni. Ez a feladatom, nem pedig eldönteni, hogy az adott mérkőzésen ki álljon a kapuba, és ki üljön a kispadon. Ismétlem, két kiváló képességű, megkockáztatom, válogatott szintű kapus közül válogathat Poplekovics mester, de neki kell meghozni a döntéseket.- Az MTK elleni összecsapás előtt két héttel vetted át a munkát. Az örökrangadón az addig néha bizonytalankodó Szűcs Lajos volt a mezőny legjobbja. Látsz némi összefüggést a két tény között?- Sokan gratuláltak nekem is az örökrangadó után, én is úgy gondolom, megvan a magam szerepe is abban, hogy Lajos ilyyen nagyszerűen védett azon a találkozón. Persze, távol álljon tőlem, hogy túlzásokba essek, ezért inkább úgy fogalmaznék, talán segítettem a kapusnak abban, hogy kellőképpen koncentrálhasson a feladataira azon a mérkőzésen.- Poplekovics mester is rendszeres segítséget kér tőled?- Igen. Éppen ezért mostanában csak kevés idő jut a pihenésre, szünnapot például az elmúlt három hétben egyszer sem tartottam. Hogy lehet ezt idővel és főleg energiával bírni?- Zokszó nélkül. Csak úgy szabad. Többnyire reggeltől este 8-ig kint vagyok az Üllői úton vagy a Népligeti sporttelepen. Legfeljebb ebédelni ugróm haza.- No de hogyan követheted figyelemmel mind a negyvenvalahány kapusod mérkőzéseit?- Nehéz lenne kivitelezni, hogy mindegyik találkozón ott lehessek, ez fizikai képtelenség. De megpróbálok mindenhová eljutni, ahová csak lehet.- Manapság sok kapusból lett edző dolgozik a szakmában. Például a jelenlegi és a legutóbb volt szövetségi kapitány, Bicskei Bertalan és Csank János is az l-es számú mezt viselte annak idején. Neked nem jutott még eszedbe, hogy vezető edzőként is próbára tedd magad?- Soha meg sem fordult a fejemben ilyesmi. Egy dologhoz értek, amit húsz éven keresztül gyakoroltam. S úgy hiszem, felhalmozódott bennem annyi tapasztalat, amit már érdemes átadni az utódoknak, ami már elegendő ahhoz, hogy magas szintű szakmai munkát végezzek, jó kapusedzéseket tartsak. Hogy jól csinálom vagy rosszul, azt mások döntsék el. TECHEM Kft.
