FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 21. szám
3 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG Z. Horváth Gyula verse Állj meg egy pillanatra élet, állj meg te rohanó Világ. Adózzunk most a tegnap néhány emberének, akik nélkül ma itt, nem állanánk. Erőt teremtő emlékezésül szálljon feléjük most a tisztelet, nevük és tettük a korral el nem évül, ők állottak ott, Fradi - bölcsőd felett. Száz év van már mögötted visszatekintve - perc csupán, hogy hitet tenni melletted összejöttek a századelő egy májusán. Múltját vetkőzte már a város, házak, szívek tágabbra nyíltak, gondolnád-e, hogy ahol ma állsz, ott készült születni már a holnap. Száz év - Istenem, hogyan is kezdted?! A gondoknál, csak a hited volt nagyobb, értelmet adtál az érzelemnek, pedig senki sem biztatott. Erkölcs, Erő és Egyetértés mikor, melyikből volt a több?! Idegeidben hányszor feszült a féltés: az estre jön-e még másnap délelőtt. Száz év - sikerben, gyászban az időkerék ment, meg nem állt, színeink hányszor megcsúfolták de mocsoktalanul élt tovább! Magunk fogadta szent esküvéssel őriztük meg a szép nevet: Ferencváros - és tiszta szívvel nyújtottunk másnak is kezet. Száz év - s a háborúk zajában hányszor mondtuk azt: vége, vége, de kibomló tiszta, fény-hajával gyűlöletolvasztón jött a béke! Sport és emberség, nekünk egyet jelentett, nem vittek félre útjaink, a romokon mindig újjáteremtek zöld-fehér színű álmaink. Száz év - és, ha visszanézel, azt mondod, így a jó - legyen, a múltat magukra vállalók nevében - mondom én: ez nemcsak sport, ez már történelem. Új rendben, igaz hazában indulni újra volt erőnk, s a jövőt formálók alázatával hajiunk meg most a múlt előtt. Száz év - de micsoda évek, némely egy élettel felért, de többet ennél kevesen tettek sportén, hazáért, emberért!
