FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 16. szám

10 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG A vetélkedő győztese A Ferencváros alapításának századik évfordulója alkalmából klubtörténeti ve­télkedőt rendezett a zöld-fehér egyesü­let. A centenáriumi agytornát az ötven­négy esztendős Surányi Péter nyerte. A győztestől először azt kérdeztük, amit minden fradistától meg kell kér­dezni: ő hogyan kötelezte el magát az FTC-hez?- Az ősszel lesz negyven éve, hogy a Ferencvárosnak szurkolok - mondta Surányi Péter. - Bár korábban a Puskás­féle Honvéddal szimpatizáltam, 1959 novemberében a barátaim invitálására kimentem a Népstadionba a Fradi-BVSC mérkőzésre. Azon a meccsen öt-egyre nyert a Fradi úgy, hogy Albert Flóri négy gólt fejelt. Ettől kezdve aztán csak a Fe­rencváros létezett számomra.- Csak a labdarúgó mérkőzéseire járt?- Nem, nem, a többi csapatjáték ese­ményeit is figyelemmel kísértem. Vidék­re ugyan jórészt csak futballmeccsekre jártam, de Budapesten kint voltam a ké­zilabdázók, a jégkorongozók, a vízilab­dázók mérkőzésein is. Az osztálytársa­immal jártuk abban az időben a sport­pályákat.- Melyek a legkellemesebb zöld-fe­hér emlékei?- Természetesen nagyon sok szép emlékem van, nem könnyű közülük ki­emelni néhányat. A labdarúgásban a Manchester United elleni kettő-egyes győzelem felejthetetlen volt, no és per­sze Karába Jani hatalmas gólja is. A Nyi­lasi-féle Fradi KEK-menetelése is örök emlék. Abban a sorozatban kint voltam Belgrádban, a Crvena Zvezda elleni meccsen. A női kézilabdázók bajnoki cí­meit a régi salakos pályán szurkoltam ki, és ott kiabáltam a haverokkal a Kisstadi­onban is, amikor a jégkorongosaink a bravúros idegenbeli győzelem után itt­hon öt-háromra verték a német Füssent. Egyébként 1977 óta lobdarúgó-játékve- zető vagyok, és ebbéli minőségemben is találkoztam a Fradival.- Csak nem vezeteti meccset a Fe­rencvárosnak?- De igen, bár csak serdülőknek és az ifjúságiaknak. Egy ilyen mérkőzésen találkoztam személyesen Albert Flórián­nal, aki akkor az egyik utánpótláscsapat edzője volt. Annak idején úgy kerültem a bírák közé, hogy az egyik akkori szom­szédom Rákosszentmihályon, aki maga is játékvezető volt, szólt, indul egy tanfo­lyam, menjek el. Nem bántam meg, mert jobban megismerve a szabályokat, kriti­kus szemmel tudom nézni a meccseket, és bizony, sokszor nincs igazuk a hábor­gó szurkolóknak és a bíráló újságírók­nak. Mivel későn, harmincévesen kezd­tem a játékvezetést, különösebb ambíci­óim nem voltak a karriert illetően. Az utóbbi időben már csak kispályás mécs­eseken fújok; tavaly vezettem egy olyan mérkőzést, amelyen játszott az azóta már az első csapathoz került Bócz Tamás is.- Aktívan nem sportolt?- Ifjúkoromban atletizáltam és fociz­tam, a középiskolai válogatottban pél­dául együtt játszottam azzal a Németh Miklóssal, aki később sok gólt rúgott a Ferencváros színeiben. A sport és azon belül a futball, ma is szerves része az életemnek, a haverokkal rendszeresen kerülgetjük a labdát.- Hogyan csöppent bele a Fradi-ve- télkedőbe?- Én részt vettem már a tíz éve, a ki­lencvenedik évforduló tiszteletére rende­zett Fradi-vetélkedőn is. Mindig is érde­kelt a Ferencváros múltja, ezért rendsze­resen megvettem a klubról megjelent könyveket; Nagy Béla munkáinak több­sége ott van a polcomon. Bár nem volt sok időm a felkészülésre, második let­tem. A versenyt a rádió is közvetítette, és csak szóbeli feladatok voltok. Már akkor elhatároztam, hogy ha lesz sporttörténe­ti vetélkedő a centenáriumon, akkor azon elindulok, és meg is nyerem.- A felkészülés hogyan zajlott?- A mostani verseny annyiban volt más, mint a tíz évvel ezelőtt, hogy az el­ső fordulóban be kellett küldeni a meg­adott kérdésekre a választ, és ehhez „sak' végig kellett böngészni a Fradi- könyveket. Utána a szóbeli döntőre már komolyan készültem, gyakran éjszaka olvastam és jegyzeteltem. Segítettek a lányaim is a készülésben, akik kikérdez­tem, mint a szülő a gyerekét az iskolai dolgozat előtt.- Mi volt a legnehezebb kérdés a döntőben?- A finálébon kilencen vettünk részt, és bár a kérdések zöme labdarúgáshoz kapcsolódott, voltak más sportágakra vonatkozó feladatok is. Az utolsó fordu­lóban volt egy fénykép, amely kifogott rajtam. Fel kellett ismerni tizennyolc fut­ballistát, és az egyik játékos nevét nem tudtam. 0 Kerekes kapus volt, aki 1969­ben, az Eger elleni 6:2-es meccsen védett a Fradiban. A vetélkedőt ennek ellenére, hárompontos előnnyel megnyertem.- Más sporltörténeli vetélkedőn is in­dult már?- Igen, három évvel ezelőtt az Irány Atlanta! című, tizenegy fordulós olimpiai játékban tagja voltam a harmadik he­lyen végzett budapesti csapatnak. Tavaly pedig első lettem a rádió futball vb-s ve­télkedőjén, és egy háromnapos út kere­tében a helyszínen, a párizsi St. Denis- stadionban nézhettem meg a francia-olasz mérkőzést. Nekem hob­bim a sport, o sporttörténelem, ezért is vagyok tagja a Csanádi Árpád Baráti Körnek, és a Halmai Zoltán hagyomány- őrző egyesületnek. Rendszeresen részt veszek a Magyar Olimpiai Akadémia vándorgyűlésein is.- ís jár még Fradi-meccsekre?- Nálunk az egész család fradista, és ha megyünk, mindig többen megyünk ki a meccsre. Mostanában kevesebbet járok mérkőzésre, mint régebben, mert gyak­ran egybeesik a Fradi-meccs az enyém­mel. Meg aztán a mai labdarúgás sajnos nem olyan, hogy az ember mindent fél­retolva rohan ki a stadionba... Ám en­nek ellenére a Fradi örök szerelem ma­rad. (margay) SZŐNYEG * PARKETTA * PVC-PADL A szív ajándéka... * Kispest, XIX. kér., Nyáry Pál u. 7. * Csepel, XXI. kér., li. Rákóczi F. út. 277. * Óbuda, III. kér., Szentendrei u. 113. * Újpest, IV. kér., Fóti út 81/b Szombathely, Borostyánkő Áruház * Kecskemét, Spar Áruház * Székesfehérvár, a Sárbogárdi úton a MOL-kút mellett * Siófok, Dózsa György u. 25. Pécs, Skála Konzum Áruház * Miskolc, Kis Tábornok u. 53. & DIEGO

Next

/
Thumbnails
Contents