FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 16. szám

FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 7 K özel féléves edzői múltra tekinthet visz- sza Simon Tibor. A kispadról, Vlak mes­ter mellől űzi-hajtja játékosokat, akiknek többségével nem is olyan régen, még együtt futballozott odabent a gyepen. Az edződuó tagjaként jó munkát végzett, hiszen neki is ko­moly érdemeket tulajdonítanak abban, hogy a csapat a hetedik helyről az UEFA-kupa szereplésre feljogosító második helyre küz­dötte fel magát.- Azt hiszem, mindenki láthat­ja, a játékosok őszi önmagukhoz képest lényegesen jobb teljesít­ményt nyújtanak - mondja. - Kár, hogy az a bizonyos MTK- meccs már az idény elején került sorra, az az igazság, hogy akkor­ra még nem állt össze teljesen a csapat. A debreceni kisiklás után azonban már úgy érzem, hétről hétre egy stílusos, összeérett, re­mek fizikumú, a győzelemért minden áldozatra képes társaság lépett pályára hétről hétre Fradi- mezben. S annak külön örülök, hogy az általam idehozott játéko­sok, például Bócz, Lilik, Eszenyi és a 33 éves Kulcsár Sanyi is be­váltották a hozzájuk fűzött remé­nyeinket.- Mariján Vlakkal ti is jó párost alkottok, ma már senki sem vitat­ja, hogy jó választás volt rátok bízni az irányítást.- Szerintem is nagyszerűen ki­egészítjük egymást. Ha kissé fe­szültebb volt az átlagnál, én nyugtatgattam, ha én tűntem ide­gesebbnek, ő csitítgatott. Szak­mailag pedig szinte mindenben Szombaton edző - vasárnap játékos? megegyezik a véleményünk, szá­momra pillanatok alatt kiderült, mennyire felkészült, kiváló szak­ember. Megosztottuk a munkát, mivel ő eleinte nem ismerte any- nyira a magyar futballt és a játé­kosokat, én térképeztem fel az el­lenfeleket, s a pszichés felkészí­tésben is nagyobb szerepet vállal­tam. Ez a tavasz bebizonyította, hogy jól tudunk együtt dolgozni.- Vagyis örülnél, ha maradna ez a páros a csapat élén?- Természetesen. Már beszél­gettünk arról, kikkel lenne érde­mes megerősíteni az együttest. Mindenesetre én készülök a jövő­re, minden egyes csapatról össze­gyűjtöttem bajnoki mérkőzéseken rúgott és kapott gólokat, a rájuk leginkább jellemző támadási va­riációkat és védekezési formulá­kat is állandóan kiértékelem, és pontos statisztikákat is vezetek. Bízom benne, hogy mindennek a jövőben is hasznát vesszük.- 5 milyen lehet a jövő Fradi­ja?- Sok függ attól, hogy mi lesz a nálunk, kölcsönben szereplő já­tékosokkal, Vincze Ottóval, Telek Mancival és Lendvai Mikivel, va­lamint hogy Mátyus Janit sikerül- e megtartanunk. Az erősítési ter­veinkről meg még nem szeretnék elárulni konkrétumokat.- De nyilván az is döntő lehet, hogy mennyi pénzt fordíthat majd a klub erre a célra. Am egyelőre még az idei teljesítményért is tar­tozik a játékosoknak klub, s állí­tólag te például egyetlen fillért sem vettél fel az itteni munká­dért?- Mindenekelőtt hadd mond­jam el, mennyire büszke vagyok a fiúkra, hogy nem vitték ki a nyilvánosság elé az anyagi jelle­gű gondjaikat. Tisztában va­gyunk vele, hogy a vezetés min­den tőle telhetőt megtesz a prob­lémák megoldása érdekében. Valóban nem kaptam meg a já­randóságomat, de nekem a Fra­di soha nem volt pénzkérdés. Bí­zom benne, hogy úrrá leszünk a nehézségeken.- Korábban már megkérdez­tem, de most újra felteszem a kérdést: még mindig van hiány­érzeted, mert nem játszhatsz ott a többiek között?- Persze, hogy hiányzik a já­ték. Később akartam abbahagy­ni, csak hát a körülmények így alakultak. Elképzelhető, hogy nyártól játékosként egy alacso­nyabb osztályú klubhoz igazo­lok. Szombatonként a Fradi kis- padján ülök, vasárnap pedig fut­ballozok egy kiscsapatban. Mu­száj, hogy az adrenalin-szintem hetente egyszer úgy megemel­kedjen, ahogy az csak egy mér­kőzésen, bent a pályán tud meg­emelkedni.- Búcsúmeccs?- Lehet, hogy valamelyik meccsen beállók majd, ha szük­ség van erre a lépésre. Elvégre az edzőmérkőzéseken is gyakran játszom, s kitűnő erőben érzem magam. Majd meglátjuk. n. Ebedli kapusmezben Ritka pillanatoknak lehettek tanúi mindazok, akik kilátogat­tak a Ferencváros—Fabulon öregfiúk mérkőzésre. A Fradi kapu­ját ugyanis - és ez nem vicc - Ebedli Zoltán őrizte. Ráadásul nem csereként állt a háló elé a találkozó hajrájában, hanem ele­ve már kapusmezben vonult ki a gyepre az egykori középpályás.- Nem volt mit tenni, mert Hegedűs Gyuri a műfüvön össze­vissza horzsolta magát az előző héten. Valakinek be kellett állni a kapuba, hát én elvállaltam.- Hogy ment a védés és mi lelt az eredmény?- 6—6-os döntetlent játszottunk, ami nem rossz. Az első fél­időben vagy háromszor is jól avatkoztam közbe, szünet után azonban már nem tellett további bravúrokra. Összességében senkinek, így magamnak sem okoztam csalódást.- Máskor is felhúznád a kapuskesztyűt, ha nem lenne más megoldás?- Azért kicsit szabódnék előtte, de miért ne? Ám önként biz­tosan nem fogok jelentkezni.- Nyilasi Tibor lemondta a csapatban való szereplést. Mi lesz nélküle a Fradi-öregfiúkkal?- Tibi volt az összetartó kapocs, amióta ez a gárda kialakult, minden bajnokságot megnyertünk, többnyire veretlenül végez­tünk az élen. Tavasszal a hátralévő fordulókat még végigvisszük, de hogy utána mi lesz, bevallom őszintén, fogalmam sincs.- Jelenleg a harmadik helyen áll a táblázaton az általad irá­nyított tartalékgárda. Akad olyan fiatal az együttesedben, akit nyugodt szívvel ajánlanál az első csapathoz?- Annak ellenére, hogy a tarcsiban zajló munka soha nem lehet eredménycentrikus, nem panaszkodhatunk, hiszen dobo­gón végezhetünk. Igen sok játékost játszik „vissza" nálunk hét­ről hétre a nagycsapat keretéből, de három srác így is felhívta magára a figyelmet. A középpályás Lászka Balázs, és a két csatár, Gajda István és Palásthy Norbi pár éven belül akár a kezdő tizenegybe is helyet szoríthat magának. Vlak mesterrel amúgy is rendszeresen konzultálunk, kikéri az én véleménye­met is.-Ste szemmel tartod az ifiket, kikkel dolgozhatsz majd a jö­vőben?-Természetesen képben vagyok, gyakorta meglesem az ifistákat, s láttam egy-két nagyon tehetséges gyereket. Egyelőre azonban kérdéses, hogy folytathatom-e a munkát a tartalékcsa­patnál. Hiszen én még az előző szakmai teammel együtt vállal­tam el a posztomat, nem tudom, igényt tartanak-e rám az új fel­állásban is. Gondolom, nemsokára leülünk majd az illetékesek­kel, s megbeszéljük a hogyan továbbot. n.

Next

/
Thumbnails
Contents