FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 15. szám

9 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG demelted a mérkőzés hőse titulust. Nem vagy egy izgulós típus...- Cseppet sem voltam ideges, abszolút nyugodtan vártam a kez­dést, hiszen tudtam, megdolgoz­tam ezért a lehetőségért, vagyis nem vallhatok kudarcot. Az pedig, hogy háromszor is engem láttak a legjobbnak, elsősorban a posztom­nak köszönhettem, ha egy kapus kétszer-háromszor ment éles szitu­ációban, sokat nyomhat a latba az újságíróknál. A többiek hiába ját­szanak ugyanolyan jól, ha nem rúg valaki két-három gólt, a kapus mozzanatait jegyzik meg. Ettől függetlenül örülök, hogy sokaknak tetszett a teljesítményem.- A kínos debreceni J-6-ot kö­vetően mennyiben változott meg a kapcsolatotok a vetélytársaddal, Udvarácz Milánnal?- Semennyiben. Jóban voltunk előtte is, most is jóban vagyunk, s ezután sem lesz gondunk egymás­sal. A barátságunkat nem befolyá­solja, hogy éppen melyikünk véd.-De a kispadon ülve sejthetted, hogy csak akkor kerülhetsz a ka­puba, ha ő hibázik, vagy hosz- szabb ideig nem teljesít egyenlete­sen.- Akkor sem szurkoltam Milán ellen. Nekem is érdekem volt, hogy jól védjen, hiszen akkor egyrészt jól szerepel a csapat is, a prémiu­mot én is megkapom, másrészt Mi­lánt könnyebben viszik el egy kül­földi klubhoz, s akkor átvehetem a helyét. Úgyhogy mielőtt megkér­deznéd, egy cseppet sem örültem annak a debreceni vereségnek. S biztos vagyok benne, hogy most ő is tiszta szívből szurkol nekem, s nem lenne boldog, ha mondjuk négyszer egymás után betliznék.- Gondolom, soha nem voltál ennyire népszerű, mint ezekben a hetekben.- A drukkerek szeretetét koráb­ban is éreztem, de ez most tényleg más. Telefonon hívogatnak, biztat­nak, sokan gratulálnak, ismerő­sök, ismeretlenek paroláznak ve­lem és veregetik meg a vállamat. Kellemes állapot. Ám mindez csak akkor ér valamit, ha úgy egy-más- fél év múlva is ennyi szeretet árad felém. Akkor nem lenne gond... (naszály) VÁMOS BEVÉDTE MAGÁT Kivárta becsülettel a sorát, az­tán élt az adandó alkalommal. Vámos János bevédte magát a Fradi kapujába, a tavasz szezon derekán majd' kétévnyi böjtöt kö­vetően, már egyértelműen ő szá­mít a csapat első számú portásá­nak. Annak idején a Csepelen debü­tált a legmagasabb osztályban, később a BKV Előrétől került az Üllői útra. Mivel a zöld-fehéreknél kezdetben csak elvétve kapott le­hetőséget, Békéscsabán védett kölcsönben. Miután visszatért a Ferencvároshoz, a kispadon ülve várta, hogy egyszer eljöjjön az ő ideje. Az Újpest elleni rangadó előtt el is jött.- Hosszú ideig csak a cseresor­ban szerepelt a neved. Nehezen viselted a mellőzést?- Tisztában voltam vele, hogy előbb-utóbb úgyis sorra kerülök. Ugyan valóban nagyon nehéz be­kerülni a kezdő tizenegybe, ha már sikerül, kimaradni sem köny- nyű onnan. Éppen ezért, minden egyes találkozóra úgy készültem, mintha csak én védenék.- Nem tartozol a fiatal játéko­sok közé, hiszen 21 éves vagy. Meddig várakoztál volna tovább, ha idén tavasszal sem jutsz szó­hoz?- Egy kapusnak kortól függet­lenül, egyáltalán nem mindegy, hogy védhet-e, hogy éles mérkő­zéseken próbára teheti-e magát. A szerződésem a következő idény végéig köt a Fradihoz, ha addig is csak kívülről néztem volna a tár­sakat, bizonyosan keresek ma­gamnak más klubot.- Váratlanul ért, amikor közöl­ték, te állsz a kapuba az Újpest el­len?- A debreceni hatos után nem volt teljesen váratlan. Milán nem védett túl jó formában, éreztem, hogy megkapom a sanszot. Aztán a csütörtöki edzés után behívott Vlak mester az öltözőjébe, s meg­kérdezte, merném-e vállalni, hogy én védek a lilák ellen. Mi mást is válaszolhattam volna, minthogy természetesen, hiszen régóta erre vártam.- Azon a meccsen minimum há­rom bravúrt mutattál be, a sport­láp egyből téged hozott ki a me­zőny legjobbjának, mint ahogy a következő két találkozón is kiér­SlOlbWERCK c /bszeretet íze. DÉLHÚS... fontos családtag

Next

/
Thumbnails
Contents