FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 15. szám
4 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG ,,Osn*adi” falak között... „Ebben az épületben alakult a Ferencvárosi Torna Club" hirdeti egy márványtábla a IX. kerületi önkormányzat (Bakáts tér 14.) házának falán. Napra pontosan tíz évvel ezelőtt avatták fel, alatta a dátum: 1899. május 3. - 1989. május 3. Akkor is sokan összejöttek, megannyi klasszis sportoló, edző, vezető, akik a zöld-fehér színeknek szereztek dicsőséget. Persze, az a 90. születésnap is emlékezetes volt, de idén május 3-án este valahogy minden ünnepélyesebbre sikeredett... Mert ebben az évben mégiscsak a 100 éves Ferencvárost köszöntötték az egybegyűltek. A protokolláris rész kezdete előtt kisebb csoportok elegyedtek beszélgetésbe egymással. Aztán úgy fél nyolc tájékán, az egyesület ügyvezető elnöke, dr. Fenyvesi Máté mondott beszédet, majd a klub első elnökének unokái, dr. Springer Ferenc és dr. Springer Miklós, valamint a világválogatottat is megjárt, a csapatot edzőként a Bajnokok Ligájába elvezető Novák Dezső és az egyik alapító tag dédunokája, Malaky Mihály helyezték el koszorúikat az emléktáblánál. Ezt követően a mintegy 100 fős társaság elindult a lépcsőn az épület második emeletére, ahol pezsgő, terülj-terülj asztalkám, s (Pelyvás Dániel pékmesternek hála) két szakajtónyi zöld-fehér szalaggal átkötött Fradi-kifli fogadta a vendégeket. Száz esztendővel ezelőtt, este 8 órakor itt, ebben a teremben, azaz a hajdani Ferencvárosi Polgári Kör dísztermében nyitotta meg Hindy Kálmán kor- elnök az alakuló gyűlést, s választották meg a Ferencvárosi Torna Club első elnökségét. Minden fradisták krónikása, Nagy Béla korabeli lapidézetekkel, tudósításokkal idézte fel a sokak számára oly meghatározó sporttörténelmi pillanatokat, majd a kerület polgármestere, dr. Gegesy Ferenc méltató szavai következtek, melyek után természetesen mindenki a 100 éves Fradira emelte a poharát, s megkezdődött az állófogadás. Nagy Béla, oki annyit, de annyit fáradozott, hogy ez az ünnepség az egyesület hagyományaihoz méltó keretek között tartassák meg, láthatóan jóleső érzéssel nézett körül.- Csodálatos dolog, hogy éppen itt, ebben a patinás teremben együtt köszönthetjük a születésnapot az egykori alapítók rokonaival - mondta kissé meghatottam - Olyan illusztris vendégek fogadták el a meghívásunkat, mint a Springer-fivérek, Gabrovitz Mária, Malaky Mihály, vagy a 20-as évek legentását eleveníti fel fotókkal, újságcikkekkel, többen is mondták, hogy ez egy sporttörténeti emlék.- Látta öl játszani?- Sajnos, nem emlékszem rá. Öt éves voltam, amikor meghalt édesanyám, akkor hagyta abba a labdarúgást. Később sem szakadt el a sportágtól, Törökországban edzősködött.- Családjában ma is akadnak még fradisták?- Ez magától értetődő. A lányom már 26 éve kint él a németországi Aachenben. Tőle kaptam nemrég egy videokazettát, ahol az unokáimmal tojást festettek húsvétra. Mit gondol, mi volt rá- pingálva az egyik tojásra? Hát az, hogy Hajrá Fradi!, természetesen zölddel. A Springer-fivérek sok ismerőssel találkoztak, hiába, nagyapjukkal, édesapjukkal egyetemben folyamatosan jelentős szerepet játszottak a Fradi életében az elmúlt évtizedekben. A báty, a 78 éves Ferenc, például a Baráti Kör alapítója, ő maga 1944 és 46 között egyesületi titkárként tevékenykedett. dós balhalfjának, Obitz Gábornak a lánya, Obitz Ágnes. Boldog vagyok, hogy ez az este így sikerült. A dicső elődök utódai is nagyszerűen érezték magukat. Obitz Ágnes néni szinte szünet nélkül mosolygott, mindenkihez volt egy pár kedves szava, s örömmel beszélt az édesapjáról.- A mai fiatalok nemigen tudhatják, hogyan játszott a Fradiban, de elhihetik, rendkívüli futballista volt - kezdte büszkén. - A Furmann- Bukovi—Obitz half- sort bizony rettegték akkoriban az ellenfelek. Apám egyébként 23-szor szerepelt a válogatottban is. Behoztam a Fradi kiállításra egy albumot, amely a pályafu
