FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 13. szám
FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 11 Képrejtvény- negyven éven felülieknek... 1. A Kinizsi korszakot idézi ez a kép: aki kapura lő napjainkban is, az FTC-nél dolgozik. A neve? (A háttérben az ifjú Fenyvesi Máté) 2. A mai utánpótlás edzőgárdánkat erősíti a labdát vezető játékos is. A neve? 3. Fradi kispad - Dalnoki Jenő edzősége idejéből. Balról: Dalnoki Jenő vezetőedző, Dr. Farkas Endre csapatorvos, Dr. Juhász József főorvos, Dóka György gyúró, Novák Dezső pályaedző - és három cserére váró játékos. A nevük? 4. Mucha József egy régi Üllői úti rangadón. A kérdés, hogy hány gólt szerzett Mucha az Üllői úti stadionban: tizenegyet vagy huszonegyet? Amíg lapunk 14. oldaláig ér, gondolkozhat a válaszokon. Ott ellenőrizheti. Vad István - csak az Üllői úti stadionban játszott díjmérkőzéseken - 12 alkalommal volt gólszerző... Vad 49 mérkőzést játszott a Fradi mezében. A nevezetes 1000. Üllői úti meccsen is játszott (sötét mezben) Vad visszatérés... Az egykori kitűnő csatár közel huszonkét év utón tért vissza egykori sikerei színhelyére. Több mint két évtized múltán, ismét zöld-fehér, Fradi-cí- meres melegítőben ül majd a kispa- don - úgy, mint annak idején. Vad Istvánra úgy emlékeznek azok, akik már a hetvenes évek közepén is jártak a Ferencváros labdarúgó-csapatának mérkőzéseire: ő az, aki csereként egy fél idényben több gólt rúgott, mint sokan kezdőként egy egész bajnokság alatt. Persze, a most negyvenöt éves hajdani csatár egy más „poszton" még többre vitte: játékvezetőként tagja volt a FIFA-keretnek, és jó néhány rangos mérkőzésen fújta a sípot.- A serdülő háromban kezdtem ferencvárosi pályafutásomat 1969-ben - idézte fel a hőskort Vad István. - Ahogy az illik, végigjártam o szamárlétrát, és egyre feljebb jutottam. A tartalékcsapat játékosaként vonultam be, és a katonaidőt a Kossuth KFSE-nél töltöttem, ahol az aranycsapat legendás játékosa, Budai László volt az edzőm. Két év után jöttem vissza a fakóba, amelynek Dalnoki Jenő volt az edzője. Nem sokkal később ő lett az első csapat mestere, és az általa megkezdett fiatalítás révén, mint peremember én is a tűz közelébe kerültem.- Olyannyira, hogy csereként gyártottad a gólokat...- Akkoriban a mai is áhítattal emlegetett Pusztai, Szabó, Magyar csatársor játszott a Fradiban, és én általában Szabó Feri helyett álltam be a szünetben, vagy a második félidő elején. Tizenkilenc mérkőzésen tizenkét gólt szereztem úgy, hogy talán háromszor voltam tagja a kezdőcsapatnak.- Ezek után sokakat meglepett, hogy Csepelre igazoltál.- Engem is... 1977 nyarán érkezett a Fradiba Szokolai és Esterházy, így én válaszút elé kerültem: vagy maradok negyedik csatárnak, vogy elmegyek Csepelre, ahol az egykori kitűnő Fradi-játékos, Branikovits Laci mellett játszhatok. Az utóbbi mellett döntöttem, de ma már tudom, hogy hiba volt elmennem Csepelre. Nem úgy alakultak ott a dolgok, ahogy szerettem volna. Azután a Volánban, majd a Hódmezővásárhelyben futballoztam.- Mikor kerültél kapcsolatba a játékvezetéssel?- Tudtam azt, hogy vissza fogok jönni Budapestre, és készültem a jö- vőmre. Letettem a játékvezetői vizsgát 1982-ben, majd megszereztem a középfokú edzői képesítést is. Közben visszajöttem a fővárosba, és o 22-es Volánban játszottam tovább. A bíráskodás egyre jobbon érdekelt, és amikor 1986-ban abbahagytam a focit, teljes erővel a játékvezetésre koncentráltam. Egy évvel később, az akkori BLSZ-főtitkár megbetegedésekor felajánlották azt a funkciót, és örömmel vállaltam, mert így még egy szálon kapcsolatban maradta a labdarúgással. A kettősség soha nem okozott problémát, össze tudtam egyeztetni a bíráskodást a BLSZ-főtitkári teendőimmel.- Hogyan alakult a pályafutásod fekete (szürke, sárga, piros, zöld) ruhában?- Az első NB l-es mérkőzésemet 1990-ben vezettem. Két évvel később tagja lettem a FIFA partjelzői keretének, majd 1993-tól FIFA-bíróként fújhattam o sípot. A nemzetközi porondon negyvenöt év a felső korhatár, így tavaly befejeztem a játékvezetést. Öt év alatt mintegy harminc nemzetközi mérkőzést vezettem, válogatott- és kupameccseket egyaránt, és sokszor voltam partjelző, vagy az utóbbi időben negyedik játékvezető. Asszisztensként többnyire Puhl Sándorral dolgoztam együtt, majd a vége felé Vágner Lászlóval.- Melyek voltak a legemlékezetesebb mérkőzéseid?- Első-helyen az Ajax—Bayern München Bajnokok Ligája meccset említeném, amelyen Puhl Sanyinak lengettem, de szívesen gondolok visz- sza a Bulgária—Franciaország találkozóra is. Vezetőbíróként a Young Boys-Celtic Glasgow UEFA-kupa mérkőzést és a Moldávia—Wales Európa- bajnoki selejtezőt emelném ki a sorból.- Itthon még vezethetnél az idén. Miért hagytad abba a szükségesnél korábban?- A labdarúgó-szövetségben kialakult helyzet miatt. Tavaly nyáron az MLSZ szervezési osztályának munkatársa lettem, majd a JB ad hoc bizottságának irodavezetője. A februári váltáskor nekem is felmondtak, és úgy gondoltam, az idei évet már kihagyom, nem bíráskodom tovább.- Hogyan kerültél vissza a zöld-fehér „akolba"?- Egy véletlennek köszönhetően. Az egyik mérkőzésen találkoztam Hámori Józseffel, aki akkor a Fradi utánpótlásának egyik vezetője volt. Ö említette, hogy rövidesen új munkahelyre megy. Ezután megkérdeztem Albert Flóriánt, az utánpótlásért felelős igazgatót, hogy van-e már jelöltjük erre o posztra. Mivel még nem volt, Flórivol elbeszélgettünk a dologról, és félóra alatt megegyeztünk. Április elsejétől pedig a Ferencváros utánpótlásának technikai vezetőjeként tevékenykedem.- Új munkakörödben mivel foglalkozol?- Minden szervezési kérdés hozzám tartozik a mérkőzések lekötésétől kezdve az utazásokon át az étkezések biztosításáig. Úgy tapasztalom, hogy sok átfedés van a mostani és a BLSZ- ben végzett munkám között, így nem ért meglepetés. A fő feladatom egyébként az ifjúsági A- és B-csapat „működtetése".- A játékvezetőkkel pedig ezután csak, mint klubvezető találkozol...- Nem, ugyanis a BLSZ-ben elkezdtem az ellenőrködést, és szeretnék ezen a területen is minél tovább jutni. No, és figyelem az ifjabbik Vad ténykedését, ugyanis a tizenkilenc éves fiam most került be az NB lll-as játékvezetői keretbe. Néhányszor lengetett nekem, de különben ritkán megyek ki a meccseire. Remélem, hogy a saját erejéből legalább addig viszi, mint az apja... Margay Sándor
