FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 11. szám
4 FTC CÉNtENÁRIUMI ÚJSÁG Simi „egykori” játékostársaival a Fradi Futballmúzeumban. Balról: Szűcs, Páling, Telek, Simon Tavaly - miként az elmúlt tizenegynéhány esztendőn át folyamatosan - még játékosként testesítette meg a „fradizmust”. Idén azonban már más minőségben szolgálja a zöld-fehér színeket. Simon Tibor, az utóbbi évtized Ferencvárosának „lelke” immáron a kispadról, Vlak mester mellől edzőként önt erőt egykori játékostársaiba.- Mikor került szóba, hogy edzőként dolgozz tovább a Fradinál?- Az edzőváltás után nyilván azért kértek fel engem erre a megtisztelő feladatra, hogy a folytonosság ne szakadjon meg az együttes szakmai vezetésében. No meg közel vagyok és voltam mindig is a srácokhoz, ezért is segíthetem hatékonyabban a vezetőedző munkáját. Nem harcoltam a megbízatásomért, hiszen ebben a tekintetben fiatal vagyok, van még időm. Csupán egy állomásnak, persze nagyon fontos állomásnak tekintem a végső célhoz vezető úton, hogy egyszer majd én lehessek a vezetőedzője a Ferencvárosnak. De ez még azért jóval odébb van, rengeteget kell még tanulnom. Például Máriáján Vlaktól.- Milyen szakembernek tartod öt?- Embernek és szakembernek is kiváló, európai formátumú egyéniség. Csak a munkában hisz, elhivatottsága egyenesen lenyűgöző. Őszinte és egyenes, mindenkinek a szemébe mondja a véleményét. Nemcsak szakmailag, pedagógiailag is hihetetlenül felkészült, jó érzékkel nyúl a játékosokhoz. Öröm vele dolgozni, remélem, hosszabb távon együtt tudunk működni.- Neked egyáltalán van edzői végzettséged?- A Mezey György által meghonosított edzőképzésre már jelentkeztem, de egyenlőre nem volt időm elvégezni. Ami késik nem múlik.- Simi, őszintén valid be! Te nem is akartál tovább futballozni? Könnyedén lemondtál arról, hogy játékosként a jövőben is magadra húzhasd a zöld-fehér mezt?-Dehogynem szerettem volna játszani... Nagyon hiányzik a futball. Lelkileg nem könnyű elviselni a hiányát, ingerültebb és feszültebb vagyok, mint azelőtt. De hiába, sokan vagyunk. Amikor tudok, azért edzek a srácokkal, ám sok a dolgom, az energiámat nem forgácsolhatom szét. Edzőként is bőven akad tennivaló, arról nem beszélve, hogy sok támadás érne.- Ugyan már! Angliában abszolút bevált a játékosedzöi státusz...- Idehaza még nem, legalábbis az élvonalban. Azért ha lehet, s alkalom nyílik rá, remélem, a bajnokság vége felé néhány percre még beszállhatok.- Az ősszel még a csapat tagjaként élted át a problémákat. Mi az, amit mindenképpen meg kellett változtatni az eredményesebb tavasz érdekében?- Elsősorban néhány játékos lelkivilágát kellett mielőbb helyreráznunk. Ez volt a legfontosabb. Mert az nem igaz, hogy például az a Kriston Attila, aki az edzőmecs- cseken a hátára veszi a pályát, meggyőző védőmunkája mellett a támadáskor is hatékonyan segíti, erejét tekintve pedig akár három találkozót is képes végighajtani egyhuzamban, a tétmérkőzésekre olyan gátlásokkal fut ki, hogy egyszerűen képtelen hozni, amit tud. vagy Nagy Norbinál is szembetűnő volt az eltérés az edzéseken és a meccseken nyújtott teljesitményei között. A megcsappant önbizalmukat tovább rontották a szurkolók bekiabálásai, amiket ilyen állapotban amúgy is nehezen viselnek el. Nos, a görcs valamelyest oldódott a többieknél is, ettől függetlenül kérve kérem a drukkereket, egy ideig legyenek türelemmel a játékosokkal szemben. Higgyék el, idővel mindannyian értékei lesznek az együttesnek. A taktikai változásokról nem szívesen beszélek, hátha az ellenfelek is olvassák a Fradi Újságot. A pályán minden kiderül.- Nem kis szerepet vállaltál abban, hogy a keret itthon elismert játékosokkal erősödött.- A csatársorban adódtak problémák az ősszel. Selimi megsérült, Szabics pedig a kezdeti szárnyalás után óhatatlanul visszaesett. Mindenképpen támadókat kellett idehozniuk, de nem válogathattunk kedvünkre. Pénzszűke miatt olyan játékosokat kerestünk meg, akik beperelték a klubjukat, saját maguk rendelkeznek a játékjogukkal, vagy valami miatt nem élvezik edzőjük bizalmát. Eszenyi Dinivel a ligaválogatottban játszottunk együtt, mikor megkérdeztem, ugyan miért nem játszik Újpesten? Akkor beszélgettünk. Kulcsárt sokszor fogtam már, hazai viszonylatban kiemelkedő képességű csatár. A diósgyőri gondnok miatt merült fel a neve. fodor is házi gólkirály tudott lenni Győrött, csak az utóbbi időben szorult a háttérbe. Arra gondoltam, velük erősödhetünk, pályafutásuk végéhez közeledve talán átérzik, milyen csodálatos lehetőséget kaptak a Ferencvárostól. Biztosan meg is hálálják a bizalmat.- No és a fiatalok, akik a te javaslatodra kerültek át a felnőttekhez?- Ezekkel a srácokkal hétről hétre együtt léptünk pályára a juniorok között, megismertem őket, szerintem pár év alatt meghatározó emberekké válhatnak a Fradiban is. Talán ennyiből is kiderült, nem az életkor a döntő számomra, hanem az ambíció és a motiválható- ság.- Végül áruld el, mikor lennél elégedett edzői pályafutásod első idényének végén?- Számszerű eredménnyel hadd ne válaszoljak. Ha a közönség elégedett lesz a csapattal, az már számomra is siker. A játékosokra pedig hihetetlen győzni vágyás legyen jellemző, ezért is tettük ki a feliratot Szakáll masszőr szobájának falára ott az öltözőben: „Nincs tisztelet az ellenfélnek”. naszály AVIS AVIS AVIS
