FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 10. szám

FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 7 • Uj Fradi-fiúk • Uj Fradi-fiúk • Új Fradi-fiúk- Igen, Bérces László elnök úrral mindent meg is tárgyal­tunk, mikor jött Páncsics Mik­lós telefonhívása... Korábban ár Simon Tibivel is beszélget­tünk, lenne-e kedvem idejönni az Üllői útra, de azon a napon hétfőn konkretizálódott az ajánlat. Nemet kell mondanom a Vidinek, itt számomra sokkal nagyobb a kihívás. Szerintem tíz labdarúgó közül tíz ugyan­így döntött volna a helyemben.- Nincs benned egy kis félsz? Mégis csak az ősi rivá­listól érkeztél?- Bízom benne, hogy szere­tettel fogadnak a Fradi-szurko- lók, s remélem, az újpestiek sem „találnak" majd meg. Ők is megérthetik, hogy lépnem kellett.- Gondolom, a szerződé­sedben nincs benne, hogy nem játszhatsz az Újpest ellen?- Nincs hát. Talán mindenki elhiszi, hogy ha Vlak mester beállít a csapatba, kettőzött erővel fogok hajtani. Fodor Tibor Eddig csak ellenfélként jött az Üllői útra, pedig már nem tartozik a fiatal játékosok közé. A Győrből érkezett, 32 eszten­dős Fodor Tibor ezen túl nem a Fradinak, hanem a Fradi min­denkori ellenfelének rúgja majd a gólokat.- Tagja voltál annak a Bé­késcsabának, melytől bizony a Ferencváros is kapott jókora pofonokat...- Csodálatos időszakot él­tem meg a Viharsarokban, jól ment a játék, a szurkolók özönlöttek a lelátókra. Nagyon sajnálom, hogy ilyen mélyre süllyedt azóta a csabai futball.- '92-ben a pontvadászat hajrájáig a tabella élén álltatok, végül harmadikok lettetek. So­kan fejtegették akkoriban, mi­ért nem ti nyertétek a bajnok­ságot.- A mai napig nem tudom, mitől pukkadtunk ki. Ám a bronzérem is hatalmas siker­nek számított.- Abból a csapatból hatan igazoltatok át majdnem egy­szerre az ETO-hoz. Sejtettetek valamit?- Egyrészt éreztük, hogy az anyagi háttér megrendült, másrészt a győriek bizonyos alapokra épített nagyszabású terveket szövögettek. Nem áll­tunk ellent a csábításnak.- Jól indultál Győrött, hi­szen az első ott töltött idény­ben 14 góllal, te lettél a házi gólkirály.- Haász Sanyi bácsi keze alatt minden mérkőzésen ját­szottam, azt hiszem, meg is háláltam a bizalmat. Ám Re­szeli Soós Istvánnál már nem kaptam rendszeres bizonyítási lehetőséget.- Ezt idegileg is nehezen viselted...- Már azelőtt a bizonyos af­fér előtt is foglalkoztatott, hogy jó lenne klubot váltani. Számomra ugyanis nincs fon­tosabb, minthogy bízzanak bennem.- Nem lepett meg, hogy az ország legnépszerűbb egyesü­lete keresett meg?- De igen és nagyon jól esett ez az érdeklődés. Éppen a szabadságomat töltöttem, mikor Simon Tibi telefonált, lenne-e kedvem a Fradiban folytatni. Örömmel mondtam igent.- Most költöztél életedben először a fővárosba. Bírni fo­god?- Soha nem késő, nem hi­szem, hogy bármilyen problé­mám adódna az itteni nyüzs­géssel. A családom csak azért nem jött még utánam, mert a kislányom Győrött járt iskolá­ba, nem lenne szerencsés tan­év közben váltania.- S ha szerződést hosszab­bítasz az Üllői úton?- Akkor ők is budapestiek lesznek. De ehhez ugye az is kell, hogy tavasszal ne okozzak csalódást. Kulcsár Sándor Már az is megkönnyebbü­lést jelenthet a ferencvárosi védők számára, hogy ezentúl nem kell rettegniük Kulcsár Sándortól. Merthogy a Nagy­váradról származó csatár ed­dig igencsak sok borsot tört az orruk alá; a Békéscsaba és a Diósgyőr színeiben rendre be­talált a Fradi kapujába. Az meg ugye külön nyereség, hogy gólképességét mostantól zöld­fehérben kamatoztathatja.- Romániában mely csapa­toknál futballoztál, és mikor kerültél át Magyarországra?- Az FC Bihor és a bukares­ti Dinamo Victoria játékosa voltam odahaza. 1992-ben hí­vott a Békéscsaba, ahol öt gyönyörű esztendőt tölthettem el. Az ott szerzett bronzérem eddigi pályafutásom legszebb emlékei közé tartozik.- Amikor a fél csapat Győr­be igazolt, téged nem hívtak?- Engem is megkerestek, tárgyaltam is a vezetőkkel. De én úgy láttam, hogy a Diós­győrnél hasonló közegbe ke­rülhetek, mint amilyen a bé­késcsabai volt. Lelkes és fiatal csapat, nagyszerű közönség, gondoltam, oda könnyebb lesz beilleszkednem. Be is jött az elképzelésem, nagyon jól éreztem magam az együttes­ben, kár, hogy az ismert gon­dok miatt kissé megbomlott az a közösség.- Valószínűnek tartom, hogy téged is Simon Tibi invitált az Üllői útra.- Valóban Simi hívott fel először, még decemberben. Meglepődtem, de óriási meg­tiszteltetésnek vettem a meg­keresést. Akkoriban úgy nézett ki, szabadon igazolható leszek, ám megvártam, míg a Diós­győr rendezi a velem szembe­ni tatozását. így lényegesen rosszabb feltételekkel köthet­tem szerződést a Fradival, hi­szen jelentős összeget kellett fizetni értem, de azt hiszem, ez így volt fair.- Azt tudod, hogy a Ferenc­város által felajánlott összeg és a Diósgyőr közötti különbséget Simon Tibi édesapjának baráti köre fedezte?- Megpróbálom a pályán meghálálni, hogy ennyire ra­gaszkodnak hozzám.- Nem hátráltatja az itteni beilleszkedésed, hogy az utol­só pillanatban kerültél az Üllői útra, így a közös felkészülésből majdnem teljesen kimaradtál?- Mit tehetek, így alakult. Szerencsére a fiúk többségét jól ismerem, akad olyan is, akikkel régebben együtt futballoztunk Békéscsabán. í- Szabics Imre majdnem fe­leannyi idős, mint te...- A fiatal és a tapasztaltabb játékosoknak is megvannak a maguk erényei. Engem nem za­varna, ha Imivel kellene ékpárt játszanunk, s közösen termeljük a gólokat. Zöld Zoltán A név kötelez! A tizenkilenc esztendős Zöld Zoltántól szinte elvárható, hogy idővel kirob- banthatatlan helye legyen a Fe­rencváros kezdő tizenegyében. Főként, ha a klubvezetés leiga­zolná mellé az egyik Fehért is...- Mikor kerültél az Üllői útra?- Három évvel ezelőtt, Tata­bányáról jöttem ide az ifibe. Ta­valy már a tartalékcsapatban ját­szottam, a jelek szerint nem is rosszul. Hiszen decemberben szólt Simon Tibi, hogy Bócz To­mival s Palásthy Norbival együtt menjünk át az alapozás elején a felnőttek keretéhez.- Milyennek tűnt életed első igazi, élvonalbeli felkészülése? AVIS AVIS AVIS

Next

/
Thumbnails
Contents