FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 7. szám
FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 13 Kupakönyv A Magyar csapatok BEK, KEK, UEFA-kupa mérkőzései 1955-1989. (Nagy Béla, 1989.) A 68/69-es idényben a BEK és a KEK sorsolását július 3-án, Zürichben tartották. A BEK-ben a Ferencváros a Celtic Glasgowt, a KEK-ben a Győr a Dinamo Bukarestet kapta. A két kupameccsből nem lett semmi. A Celtic hosszú huzavona után, politikai okokból nem volt hajlandó Budapestre utazni. Az UEFA új sorsolást készített, amely szerint a Fradit a Levszki Szófiával párosították. Az UEFA Sürgősségi Bizottsága Keleti és Nyugati csoportot alakított ki. Erre az MLSZ elnöksége kiadott egy közleményt: „Az MLSZ elnöksége, valamint az érintett sportegyesületek a sorsolás módosítását politikai diszkriminációnak tartják, ez a döntés nem felel meg a sport alapvető célkitűzéseinek, akadályozza a labdarúgósport fejlődését, ezért a BEK és a KEK 1968/69. évi küzdelmeitől a magyar csapatok (FTC, Győri ETO) visszalépnek." A lengyel, a bolgár, a szovjet és a keletnémet csapatok is visszaléptek. A BEK elődöntőben: Milan- Manchester United 0-0, 1-0. Ajax-Spartak Trnava 3-0, 0-2. A döntőben: Milan—Ajax 4-1. Az eredménysorból kitűnik, hogy a csehszlovák csapatok elindulhattak. Az Újpesti Dózsa is játszhatott a WK-ban, mert az akkor még nem UEFA, hanem FIFA-ren- dezvény volt. A WK döntőjében: Newcastle-Ú. Dózsa 3-0, 3-2." Akkoriban - fűzte hozzá még Nagy Béla, az FTC krónikása - Kalmár István volt a klub elnöke, de a döntésekbe nem volt beleszólása. Labdarúgóvilág *69 36. oldal, „Csupakupa” című cikk: Az UEFA elkövette szokásos baklövései egyikét, az 1968/69-es kiírást megváltoztatva keleti és nyugati csoportra osztotta s selejtezők mezőnyét. A szocialista tábor csapatainak többsége távol is maradt ezektől az apartheid-kupáktól”..." A kiadvány szerkesztője Kutas István, aki 1964-66. között a MOB főtitkára, 1974-79 között az MLSZ elnöke volt:- Nem emlékszem semmire, én akkor újságíró voltam. Vécét pucolt a Fradi-meccs alatt Géczi-Novák, Páncsics, Havasi-Juhász, Szűcs-Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi. Bálint, Branikovits, Megyesi a kispadon. Dalnoki Jenő két, Mátrai Sándor egy éve vonultak vissza. 1965-ben a VVK-kupa (a mai UEFA-kupa előde) győzelem, 1968-ban VVK-kupa döntő. Ez a Ferencváros minden kétséget kizáróan a magyar labdarúgás bombacsapata volt, mégsem indulhatott a Bajnokcsapatok Európa Kupájában!- Ez a gárda felért az 1948/49-es Kocsis, Czibor, Puskás fémjelezte, 140 gólt szerző bajnokcsapattal. A sportban a ha-val kezdődő mondatoknak nincs sok értelme, főként 30 év távlatából nézve, de az a Fradi legalább a négy közé vagy a döntőbe jutott volna a BEK-ben - mondja Bauer Miklós, a Baráti Kör elnökségének tagja. - „Vájtfülű szurkolók voltunk, így éreztük, hogy egy keleti csapatnak nem lehettek nyerési esélyei, de egy elődöntőre, döntőre jók voltunk. Mindig is előítélet kísérte a nagycsapatokat, ha kelet-európai ország került szóba, még ma sem szívesen jönnek ide játszani. A nyugatiak összefogására az egyik legjobb példa az 1968-as WK döntő. A gólvonalon 4 játékos lökte Géczit, aki be is esett a kapuba. Az a gól döntötte el a kupa sorsát!- Biztosak voltunk a jó szereplésben - folytatja Bauer, a Baráti Kör örökös tagja -, ám akkorra már a futballban is éreztették hatásukat a 68-as prágai tavasz eseményei. Mindenki tudta, hogy Magyarország is részt vett a megszállásban, és a Celtic Glasgow vezetői ki is jelentették: egy megszálló ország bajnoka ellen ők nem állnak ki. Erre a magyar szövetség vezérkara úgy döntött, hogy visszalépteti a Ferencvárost. Sokan szidták Varga Zoltánt, amikor disszidált, kétség nem fér azonban hozzá, hogy távozásában ez a részlet is közrejátszott, az akkori politikai légkört pedig nem kell bemutatni.- Én nem tudtam akkor, hogy ilyesmi létezik! - válaszolta Bauer úr fölvetésére Varga Zoltán, aki jelenleg a PNB-s Duna- ferr szakmai igazgatója. - Akkor máraz olimpiai csapattal készültem, a tudomásomra sem jutott, hogy ilyen van. A politikai légkör talán közrejátszott a döntésem meghozatalában - mármint hogy elhagyom az országot -, de ez a BEK-ügy semmi esetre sem. Mi köze lehetett például egy Albertnek ahhoz, hogy mit döntenek Moszkvában, igaz, ebbe még a Fradi vezetőinek sem lehetett beleszólása. A szurkolók sem tehettek semmit, igaz, a felszín alatt fortyogtak az indulatok...- Már annak is örülhetünk, hogy egyáltalán Fradi lehetett a Fradi - folytatja Bauer. - A Kádár-rendszer egyik legokosabb húzása az volt, hogy meghagyta az FTC nevet és a zöld-fehér színeket. Nem volt semmiféle szerveződés a lelátón, hiszen már a meccsre járást is passzív ellenállásként fogta fel mindenki. Éppen ezért egyszer-egyszer azért betartottak, Grosicsnak például megígérték, hogy a világbajnokság után jöhet a Fradiba védeni, aztán mégsem engedték. Vagy ott volt Solymosi átigazolási ügye: már aláírta a papírokat, mégis a Dózsába került! Egyszer pedig négyen-öten mentünk haza a Fradi-meccsről, nyugodtan beszélget. Egyikünket otthon, a kapu alatt már két jól öltözött ember várta. Bevitték a rendőrkapitányságra, kikérdezték, hogy kikkel, miről beszélgetett, kihallgatták arra vonatkozóan, hogy nem szervezkedik-e? Később aztán érdekes módon mindig a mérkőzés időpontjára kapott idézést, és meccsnézés helyett felmosatták vele a folyosót, a vécét. Olyan is volt, hogy délután leültették, aztán este, a meccs vége után megkérdezték, hogy mit keres ott, és hazaengedték. Bálint László alig kezdett el akkoriban játszogatni a felnőttek között. Ő így fogalmazott:- így, hogy mondja, kezd derengeni, hogy tényleg volt ilyen. Nem akarok valótlanságot állítani, de én akkor még örültem, hogy néha-néha játszhatok, nekem nem okozott akkora traumát az eset, hiszen nem formálta át alapjaiban a pályafutásomat. A magyar futball azonban minden valószínűség szerint szegényebb lett egy veretes trófeával. Légrádi Szabó Gábor (Foci) Flóriékat összetörte- Rendkívül összetört bennünket a dolog - mondta Albert Flórián, az eddigi egyetlen magyar Aranylabdás. - Legalább a legjobb 4 közé jutottunk volna! Máig nem hegedt be a seb, és azt hiszem, ez érthető. Az összes szocialista ország garanciát vállalt és pont a csehszlovákok indulhattak! Hogy a háttérben mi történt? Hagyjuk a politikát, soha nem foglalkoztam vele! Nem emlékszik a volt elnök- A magyar labdarúgás ügyeit az OTSH-ban intézték akkor - mondta kicsit tétován dr. Terpitkó András, aki 1968-72. között az MLSZ elnöke volt az Országos Vám- és Pénzügyőrség parancsnokaként - jómagam nem is értesültem ilyesmiről. 1972-ben vérre menő harcot vívtunk a szovjetekkel az Európa-bajnokságon. 1968-ra nem tudok visszaemlékezni, amúgy 20 éve nem élek a labdarúgásban. TECHEM Kft.
