Fradi újság (1998)
1998 / 9. szám
16 FRADI ÚJSÁG FRADI-MTK-§ajtómúzeuin Az ősi ellenfél, a Ferencváros házatáján is megdöbbenéssel értesültek a Hungária FC 1940. évi közgyűlésének határozatáról. Négy évtized mégis csak nagy idő, s ha volt is néhány disszonáns akkord: Schlosser-ügy, levonulások, óvások... ezek csak az élet megnyilvánulásai voltak. Talán még a hangos B-közép is magába szállt egy percre s az annyi dicsőséget megért zöld-fehér zászlót meghajtva a magyar futball legnagyobb halottjának ravatala előtt. Mert majdnem együtt is kezdtek... 1901. december elsején lépett pályára először az MTK csapata s a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán első alkalommal az FTC-vel került szembe. Az újonc 1-5 arányú vereséggel hagyta el a küzdőteret és ezzel vonultak be a magyar futball történetébe. Most pedig az 1940. július 8- i elnöki értekezleten elfogadták az elnökség lemondását és kimondták az egyesület feloszlatását. (Sporthírlap, 1940. július 10.) Rekviem egy csatársorért Volt egy csatársor, amelyiknek utolsó tagját néhány nappal ezelőtt tömegek búcsúztatták a Farkasréti temetőben. Deák Ferenc, az örökös gólkirály, a Bamba is eltávozott, az egykori legendás Fradi-ötösfogat tagja, akit méltán tartanak az utolsó klasszikus középcsatárnak, a félelmetes bombagólok mesterének. A Ferencváros intézőjének, Molnár Bélának óriási szerepe volt abban, hogy összejött minden idők egyik legjobb csatársora. Béla bácsit minden pályán, szurkolók és játékosok, sőt még a sajtó is csak „Dumás”-nak becézte. A Fradi érdekében ugyanis a tehénből még a borjút is ki tudta beszélni, be nem állt a szája, amíg célját el nem érte. Dumásnak hívták fel a figyelmét az ifjúsági válogatottban száguldozó zömök jobbszélsőre, Budai Lacira. Rohant is Rákospalotára azonmód, hogy elhappolja a konkurens klubok elől. Budai aztán rövid időn belül ideális jobbszárnyat alkotott Kocsis Sándorral, a Fradi saját nevelésű, bizony akkor még ványa- tag összekötőjével. Egymásnak még a gondolatát is kitalálták, s ha Budai Púpos futott, Kocsis, azaz Kocka már pontosan tudta, milyen variáció következik. 1948-ra jött össze az Üllői úton ez a fantasztikus csatársor. Deák Ferit már előtte egy évvel megvették a Szentlőrinctől a zöld-fehérek. Bambát nem kellett felfedezniük, az 1946-47-es bajnokságban rúgott 66 gólja volt az ő ajánlólevele, ráadásul már a SZAC-ból biztos tagja lett a válogatottnak. Mészáros József ünnepelt sztár volt a Kispestben, mai fogalmaink szerint irányító középpályásként mozgatta a piros-fekete csapatot. A siheder Puskás Öcsivel, valamint Bozsik Cucuval méltán tartották őket, vagyis ezt a csodálatos hármast a Kispest agytrösztjének. Mészáros, a népszerű Dodó is 1948-ban kötött házasságot a Ferencvárossal. Aztán menetrendszerűen megérkezett a balszélső, név szerint CziborZoltán, vagyis a Fradinál ő volt a hab a tortán. A csatársor összecsiszolása érdekében rengeteg munkát vállalt magára Lyka Antal, az edző, és ennek evidens eredménye lett az 1948—49-es aranyérem, az a bajnoki győzelem, amely fantasztikus rekordokat is hozott. 140 gólt lőtt a Fradi az ellenfeleknek, Deák Bamba pedig 59 góllal lett gólkirály. Ez a zseniális csapat közönségvonzó volt, otthon és idegenben egyaránt, na és természetesen a Budai- Kocsis—Deák—Mészáros—Czibor összetételű ötös fogat gyakran kapott szemkápráztató akcióiért, publikumot szórakoztató megoldásaiért nyílt színi tapsot. Budai Púpos volta lendület, a kiszámíthatóság, a lankadatlan robotolás, Kocsis Sanyi, a technikai zseni, a fejjáték szuperklasszisa volt, na és a Fradi-kö- zönség első számú kedvence. Deák Bamba jelentette az őserőt, Mészáros Dodó az észt, Czibor Zoli pedig a balszélső szakmát emelte művészi szintre. A sorsuk különbözőképpen alakult, bővelkedve tragikus fordulatokban, a sors kegyetlen csapásaiban. Budai Laci mindössze 55 évet élt, agyvérzésben hunyt el 1983ban. A Ferencváros után 1950- ben a Honvédhoz igazolt, a magyar válogatottban pedig olimpiai bajnok lett és vb-ezüstér- mes, 39-szer húzta magára a címeres mezt. Kocsis Sándor 1950-ben szintén a Budapesti Honvédhoz került át, 1956-ban külföldre távozott, és később a Barcelonában ért el sikereket. Ugyancsak olimpiai bajnok, és az 1954-es svájci világbajnokságon ő lett a gólkirály. 68-szoros magyar válogatott. 47 éves korában jobb lábfejét amputálni kellett. 1979-ben, Barcelonában egy klinikán máig tisztázatlan körülmények között vagy kiesett az emeletről, vagy pedig öngyilkosságot követett el. Mindössze 50 évet élt. Deák Ferenc 1950-ben a Dózsához igazolt, de itt már nem tudta megismételni azt a formáját, amit a Fradiban mutatott. Hússzor szerepelt a magyar válogatottban. Pályafutása végén kisebb csapatokban játszott. Az elmúlt években gyakran volt kórházban, súlyos cukorbetegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta. 76 évet élt. Mészáros József végig hű maradt a Ferencvároshoz, itt is fejezte be labdarúgó-pályafutását. Egyszeres válogatott volt. Később sikeres edző lett. 1983-ban érszűkület miatt jobb lábát amputálni kellett. Az elmúlt évben az Üllői úti pályán, bajnoki mérkőzés közben lett rosszul, itt vesztette el végleg eszméletét. Dodó bácsi élt 74 évet. Czibor Zoltán 1929-ben született, s őt is az elmúlt esztendőben vesztettük el. 43-szor szerepelt a magyar válogatottban. 1951-ben először a Csepelhez szerződött, majd egy évvel később ő is tagja lett a Honvéd legendás nagy csapatának. Olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes. 1956-tól külföldön élt, majd a rendszerváltás után visz- szatelepült Magyarországra. Sikereket ért el a Barcelona játékosaként, és rövid ideig Ausztriában is játszott. Gyógyíthatatlan betegségben halt meg, szülővárosában, Komáromban temették el. GYENES J.ANDRÁS
