Fradi újság (1998)

1998 / 4. szám

11 FRADI ÚJSÁG A jégkorongozók tehát vere­séggel rajtoltak, de a „tanuló­évek" után sok szép ferencvárosi siker született. Bajnoki sikerről egyelőre nem beszélhetünk, mert - nem volt bajnokság... Az FTC első nemzetközi mér­kőzését a Városligetben játszotta. Az időpont: 1931. december 19. Az FTC 6-1-re győzött a DEG Prága nevű csapat ellen! A Fradi első nemzetközi mérkőzésén ők játszottak: Hircsák—Farkas, Se- nyei—Miklós I, Miklós II, Sárai Csere: Gergely II, Fennesy, Lász­ló. Első nemzetközi gólunkat Fenessy szerezte. Persze nem minden meccsen ment ilyen jól a gólszerzés. A HC Cortina ellen például a jégkorongban szokat­lan 0-0 eredmény született... Bajnokság nem volt-de válo­gatott csapat igen. Az 1933-as prágai vb-re (egyben Eb is volt) elküldték a magyar csapat neve­zését. Két fradistát hívtak meg: Hircsákot és a csatár Gergely ll-t. Hircsák a kanadaiak ellen elért döntetlennél és a világbajnoki tornán bizonyította be, hogy nem véletlenül emlegetik úgy, mint Európa legjobb kapusa! Az 1934-es milánói vb-n is ők kép­viselték a válogatottban az FTC-t. Hircsák István döntő érdemeket szerzett abban, hogy a magyar válogatott vb ötödik, és Eb 3. he­lyet ért el! Hircsák négy mérkő­zésen összesen 2 gólt kapott! Pe­dig idehaza nagyon mostoha jégkörülmények között készül­hettek a ferencvárosiak. Az egyeduralkodó a jégtulajdonos BKE volt... 1936-ban például a Fradinak Bécsbe kellett utazni, edzeni és a jégért cserébe két meccset kellett a HC Wahring el­len játszani. Az, hogy a ferencvá­rosiak 2-1-re győztek - bravúr volt a javából. A találkozót mind­össze ötvenen látták... A Fradi első bajnoki meccsét pedig mindössze háromszázan. A bajnoki bemutatkozás 1937. december 13-án a Városligeti műjégen volt: BBTE-FTC 3-2. Első bajnoki gólunk a II. harmad­ban esett: Gosztonyi 15 m-ről bombázott a kapuba. Az FTC első bajnoki összeállítása: Hir­csák—Fenessy, Sennyey-Grimm, Pálfalvy, Gosztonyi. Cs: László dr. Erdődi, Sárai. A ferencvárosi csapat edzője a kanadai Stapleford volt, aki mellesleg ezen a meccsen bíráskodott is! Nem volt a Fradival elfogult, hi­szen a zöldek egyenlítő gólját les miatt nem adta meg... Az első ferencvárosi bajnoki győzelem két nap múlva, tehát december 15-én született meg: FTC-AHC 6-0! Gosztonyi három gólt is ütött a sporttörténeti mér­kőzésen. A Fradi az első bajnok­ságban, az ötcsapatos mezőny­ben a harmadik helyen végzett: 3. RC 8 4 2 2 18-8 10. A bajnokságot természetesen a BKE nyerte. Egy év múlva is harmadik volt a Fradi - de akkor ez az utolsó he­lyet jelentette... Egy újítást azon­ban a mi játékosunk vezetett be: „Gergely dr. az FTC fiatal bal­szélsője óvatos ember. Meg akarja honosítani nálunk is a kül­földön látott bukósisakokat. A csütörtöki, BBTE elleni meccsen már remek bukósisakban feszí­tett.” Legalább ebben elsők voltunk... A válogatott találkozó­kon Hircsák mellett Erdődy, Ger­gely és Pálfalvy képviselte a zöld-fehér színeket. Két évig tar­tó hullámvölgy után 1940—41 - ben az erdélyi Tele Simonnal megerősödve a második helyet szerezték meg a mieink. Ezek a második helyek jellemezték a II. világháború utáni éveket is. Az FTC 1946. január 17-én játszotta az újkor első bajnoki meccsét. Az MHC ellen 8-0-s Fradi-siker született. Volt ennek a bajnok­ságnak egy nagy pikantériája is: a Fradi legyőzte a - Fradit! Nem, nem tévedés: az FTC második csapata is bekerült a jégkorong bajnokság elődöntőjébe, így ritka eseményre került sor, hiszen egy klub két csapata egymás ellen bajnoki mérkőzést játszott! (1946. március 2. FTC l-FTC II 9-3) A Fradi ezzel bekerült a bajno­ki döntőbe, ahol a BKE ellen 6-3-ra veszített. Az FTC-ben ját­szottak: Kászonyi, Rendi, Erdődi, Szamosi, Farkas, Minder III, Szende II, Forda, Hárai, Gergely. Az 1946—47-es jégkorongbaj­nokság 1946. december 3-án kezdődött. Ez az MTK-FTC (7-5) meccs azért nevezetes, mert ez volt az első 3x20 perces bajno­ki mérkőzés! (Eddig a csapatok 3x5 percet játszottak!) Volt is nagy érdeklődés, több mint ezer néző állta körül a jeget. A Fradi­nak ezen a sporttörténeti mérkő­zésén Miklós 3, valamint Szamo­si és Hárai szerezték a góljait. Szamosi - a magyar válogatott­ban is sporttörténeti gólt szer­zett. Az osztrák-magyaron a II. harmad 2. percében a javára büntetőt ítéltek. Ez volt az első büntető magyar jégpályán! Sza­mosi állt neki és vezette a koron­got a kapu felé. Az osztrák kapus kifutott elé, de Szamosi kicselez­te és az üres kapuba lőtte a korongot... A Fradi a bajnoki cím sorsába egészen 1951-ig nem tudott be­leszólni. Akkor azonban sorra születtek a nagy gólarányú győ­zelmek - a Kispesti Postás ellen például 31-0-ra győztek Háraiék (ő egyébként 12 gólt ütött). A gólokat úgyszólván kétpercen- ként ez a csapat ütötte: Kászonyi—Margó dr., Futó-Bán, Hárai, Ádám Cs: Siraki, Rajkai, Ember, Duppai. A Fradinak - ak­kor már Kinizsi - a negyedik for­duló után 68-3 volt a gólaránya... Nem is romlott el a dolog, így 1951. március elsején az Építők ellen 8-5 után eldőlt, hogy 100%-os bajnokságot nyert a csapat! (1. Bp. Kinizsi 7 7-85 -14 14) A Fradi első jégkorong-bajno­ki címe tehát egyben 100%-os siker volt! Jegeseink következő sporttörténeti ténye: 1953. janu­ár 29-én a Városligeti műjégen lejátszották első olyan bajnoki meccsüket, ahol vidéki csapat volt az ellenfél! (Bp. Kini­zsi-Soproni Lokomotív 18-0) Négy nap múlva a visszavágón - szintén a Városligetben - még nagyobb gólarányú siker szüle­tett: a Kinizsi 31-0-ra győzött! Ebben a bajnokságban egyedi módon döntöttek az ezüstérem sorsáról. Az történt, hogy a Kini­zsi és a Vörös Meteor egyaránt 26 pontot gyűjtött. A Kinizsi azonban nem jobb gólarányával lett második, hanem azért, mert a Meteor elleni Esti Budapest nevű újság nagydíjmérkőzésén 5-3-ra győzött... A Postás és a Szikra ellen is győzött a csapat, így a Kinizsi veretlenül nyerte az Esti Budapest nagydíját. 1955-ben sem döntött a jobb gólarány: a bajnoki címért a két azonos pontszámú csapatnak kü­lön döntőt írtak ki: Bp. Kin­izsi—Bp. Postás 4-2. A mérkőzés a rendes játékidő­ben 2-2-es döntetlen eredmény­nyel végződött, ezért 2x10 per­ces hosszabbítás következett. Szende és Lőrincz révén újabb gólok születtek-aranygólok. En­nek a csapatnak Helmeczi Fri­gyes volt az edzője. 1956-ban rádupláztak teljesítményükre: ez­úttal öt pont előnnyel nyerték a bajnokságot. A bajnoki címért Pozsonyi, Kondorossy, Bárány, Szende, Rajkai, Lőrincz, Prosbik, Palotás és Simon Érdemes spor­tolói kitüntetést kapott a sportve­zetőstül. Ezután gyengébb eredmények születtek - de a válogatottban ál­landóan szerepelt legalább négy­öt fradista. 1959-ban például 8 FTC-s játszott a válogatottban (Pozsonyi, Raffa, Erdős, Beszteri, Grimm, Simon, Szende, Rajkai). 1959-ben egyébként az a ku­riózum is megtörtént, hogy a bajnokság végén négy csapatnak volt azonos pontszáma, így a bajnoki címet a négyes holtver­seny miatt egy körmérkőzéses forduló döntötte el. A Fradi ezen egy ponttal lemaradt a Meteor mögött... A hatvanas években viszont háromszor is a Fradi állt a tabel­la élén! A mester az egykori já­tékos Rajkai László volt, akinek edzői munkássága a következő évtizedekben is döntő volt. Akár a felnőtteknél, akár az utánpótlás­nál. Az innsbrucki olimpiára uta­zó magyar válogatottban négy fe­rencvárosi játékos - Raffa, Ba­logh, Schwalm, Jakabházy - ka­pott meghívást. Aztán eljött az idő, amikor Jakabházy már edző­ként szolgálta a Ferencvárost. Nem is akármilyen nagy sorozat­ban. Az FTC tízszer nyert zsinór­ban bajnokságot! Hatszor dr. Jakabházy László irányításával, négyszer Rajkai László vezetésé­vel! Az FTC aranycsapata egy év­tizeden át tündökölt, bajnoki ara­nyak, veretes nemzetközi kupa- mérkőzések és ezrével tóduló nézők jelentették a Fradi 1971- től 1981-ig tartó aranymenetelé­sét. Heten mind a 10 bajnoki di­adalban aktív részesek voltak: Mészöly András, Muhr Albert, Kereszti Ádám, Kovács Antal, Deák Miklós, Enyedi Ferenc, Póth János. A sorozatban Farkas András és Hajzer János 8-8 aranyérme is nevezetes siker. Havrán Péter pe­dig egész pályafutása alatt szere­pelt tíz ferencvárosi bajnokcsa­patban! Ezek a nagyszerű sportolók nemcsak bajnokok, kupagyőzte­sek is sokszor voltak. Jégkorong­ban 1964-től létezik MNK-Ma- gyar Kupa. Az FTC eddig össze­sen tucatszor nyerte azt, először 1968-ban, utoljára 1994-ben. (Magyar Kupa-összeállításunk a fejezet végén olvasható.) Vissza­térve a bajnoki szereplésre 1984-ben és 1989-ben is sike­rült az elsőség - utóbbi évben már volt bajnoki rájátszás és a li­lák ellen győztek Orbán György tanítványai. Mert ekkor már volt az edző és többek között fiát is dirigálta a gárdából... A kilencvenes évektől már „légiósvilág” uralta a ferencváro­si jégvilágot is... A külföldiek a tehetséges és lelkes hazai hoki­sokkal öt bajnoki címet harcoltak ki a Ferencváros égisze alatt. 1992-ben „hirtelenhalál" révén sikerült az aranyérem: az újpesti­ek ellen sikerült ezt Szergej Oreskinnek elérni! 1993-ban a Lehel ellen öt mérkőzés volt a rájátszásban! Ez idő tájt Basa János volt a vezető­edző, míg Farkas András pálya­edzőként, szakvezetőként - sőt játékosként is segítette szeretett szakosztályát. Az 1996-97-es idényben Gold Róbert kapott bi­zalmat, és bravúros bajnoki cím révén került az Üllői útra a „goid"... (Adöntőben: FTC-Du- naferr 4-3 5-1) Folytatás következik - már le­het, hogy az új Üllői úti jégcsar­nokban? Mert a klub története során mindig hiányzó jégpálya az ezredfordulóra valóság lehet... TECHEM Kft. ÍRÓNI MÓL.

Next

/
Thumbnails
Contents