Fradi újság (1998)

1998 / 4. szám

9- A kínos Siófok elleni fias­kó után felállt a csapat. Idén újra bajnok lehet a Fradi?- A nagy hátrányt már le­dolgoztuk, a vetélytársak a Győr kivételével mind hozzánk jönnek. Ráadásul az ősszel hoztuk a rangadókat. Ha ta­vasszal is sikerül, megszerez­zük az aranyérmet. Vasile Miriuta, azaz „Laci” tavaly a zöld-fehér szurkolók egyik kedvencévé nőtte ki ma­gát. Mindenki, persze legfő­képp ő maga is várta a jó foly­tatást az idei pontvadászatra, aztán jött az a bizonyos rejté­lyes vírus. Hiába volt minden lelete negatív a vizsgálatok során, jártányi ereje sem ma­radt, annyira legyengült, s ál­landóan fájt valamije. Kórház­ból ki, kórházba be - semmi javulás nem állt be az állapo­tában. A titokzatos kór való­színűleg Mulder és Scully ügynökök számára is komoly fejtörést jelenthetett volna, ám Vasile X-aktája idő múltán lezáratott.- Amikor ismét elkezdett fájni a fejem, már a legrosz- szabbra gondoltam - meséli. - Iszonyatos kínok között megint befeküdtem a kórház­ba, akkor kiderült, arcüreg­gyulladásom van. Nem lettem boldogabb, de legalább meg­tudtam, mi a bajom. A műtét után végre elkezd­hetett dolgozni, és már nem is bosszankodott annyira, hogy mindössze négy mérkőzésen jutott szóhoz az őszi idény­ben.- Ilyen az én szerencsém. Nem is sérültem meg, mégis majdnem egy fél évet ki kel­lett hagynom. Sebaj, vélekedett, majd a téli alapozást jól meghajtja, s behozza a lemaradást. Nem hitte volna, hogy ezután a fo­ga fog kifogni rajta.- El sem tudtam utazni Chilébe a többiekkel, három fogamat is ki kellett húzni. De ez már nem vett el tőlem any- nyi energiát, Simon Bállá Pis­tával és Szokolai Lacival any- nyit edzettünk, hogy mire ha­zatértek a fiúk, kirobbanó erő­ben éreztem magam.- Tavasszal jó formában is kezdte!, a győztes meccseken kivétel nélkül a csapat leg­jobbjai közé tartoztál, a Stad- lernek lőtt gólod meg mester­mű volt a javából. Viszonylag hamar visszanyerted régi ön­magad.- Sokat számított a csalá­dom gondoskodása, a csapat és a szakmai stáb bizalma. Rengeteget segített Bodnár Józsi felesége, Magdi, aki megtanított a pozitív gondol­kodásra, ami a legreményte­lenebb időszakban is erőt adott. És Istennek sem felej­tettem el megköszöni, amit értem tett.- Nyugtasd meg végleg az érted aggódó drukkereket: mostanában egészen biztosan nem fáj semmid... ?- Semmim, le is kopogom gyorsan. Még egyszer nem lehetek annyira peches.- A Ferencváros te általad legerősebbnek vélt kezdő­együttesében Albert Flórinak is helyet szorítanál magad mellett?- A tudása alapján vitatha­tatlanul ott a helye, természe­tesen akkor is, ha én is pályá­ra lépek. Összjátékban is „érezzük egymást". Bár az összeállítás mindig is az edző felelőssége. Floresznek nincs túl nagy szerencséje, három­négy meccsenként lerúgják. Tudom én is, hogy beszélik, nem jó, ha ketten egyszerre játszunk, de szerintem nagyon is megférünk egymás mellett.- Voltál már bajnokcsapat tagja?- Mégnem, és ez a legna­gyobb bánatom. Otthon, Ro­mániában is csak egy bronz­éremig jutottunk el a Dinamo Bukaresttel. Azért is jöttem az Üllői útra, hogy itt végre sike­rüljön, már 29 éves vagyok, nincs sok időm hátra aktív fut­ballistaként. Az Újpesttel na­gyon kiélezett csatát vívunk majd az elsőségért, de ebből a küzdelemből csak mi kerül­hetünk ki győztesen.- Régóta ígérgetik, hogy megkapod a magyar állam- polgárságot. Még mindig vár­nod kell rá?- Hát... én ezt nem is ér­tem. Minden létező papírom megvan, a kisfiam itt született, mégsem intéződött el a do­log. A szabály szerint nyolc év itt tartózkodás a minimum fel­tétel, és tényleg csak hat esz­tendeje jöttem át, de a sporto­lók esetében általában kivéte­leket szoktak tenni. Mit tehe­tek, várok tovább.- Azért kérdezem, mert ha magyar lennél, talán az új szö­vetségi kapitány, Bicskei Ber­talan be is vethetne a románok elleni Eb-selejtezőn.- Nem álmodozom ilyes­miről, persze ha hívnának, örömmel mondanék igent, csakhogy nem tartom valószí­nűnek, hogy velem kísérletez­ne.- Tényleg, kinek szurkolsz majd azon a találkozón?- Hm... Jó kérdés. Romá­nia a szülőhazám, Magyaror­szág a jelenlegi otthonom. Jussunk majd együtt a dön­tőbe... Naszály György 111 EGYMÁS MELLETT”

Next

/
Thumbnails
Contents