Fradi újság (1998)
1998 / 4. szám
4 FRADI ÚJSÁG Bővíti kínálatát a rnrnm iiizTosmi A Hungária Biztosító Rt. CASCO-s ügyfelei számára vezeti be a Hungária Euro Assistance (HEA) szolgáltatását. Az újdonság lényegét dr. Kálózdi Tamás, a HB gépjármű-biztosításokért felelős helyettes ügyvezető igazgatója segítségével világítjuk meg. A Magyar Autóklub által kiépített hazai sárga angyal hálózatra és az Autóklub kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerére épülő HEA előnyeit minden, a Hungária Biztosítónál újonnan cascót kötő autós élvezheti. A HEA klubkártya évente egyszer használható fel - akkor, amikor az autós a legnagyobb bajba kerül. Munkába menet vagy nyaralásnál, akár baleset, akár műszaki hiba miatt kénytelen ugyanis megszakítani utazását, ennek segítségével - díjmentesen - három napra bérautót vehet igénybe Magyarországon és Európa minden országában egyaránt. Ezenfelül - szintén egyszer és szintén díjtalanul - a lerobbant gépkocsit elszállítják a legközelebbi szervizbe. S ugyancsak egész Európában, ám korlátlan számú esetben indítási segítséget kap az adott országban működő autóklubtól. A HEA egyedülálló a magyar piacon, s azért találták ki, mert a Hungária Biztosító a versenyképességét tovább kívánja fokozni azzal, hogy a hagyományos autóbiztosításokon túlmenően személyi jellegű szolgáltatást vezet be új cascós ügyfelei részére - húzta alá Kálózdi Tamás. Az évi egyszeri lehetőséget az autós akkor használja fel, amikor kívánja. A szolgáltatás egyszerűen és gyorsan igénybe vehető: a segítségre szoruló autós - ma már többnyire a saját, vagy autóstársa mobiltelefonján - felhívja a klubkártyán található telefonszámot, s a bejelentkező HEA-képviselő megteszi a szükséges intézkedéseket. A Hungária Biztosító 1997-ben csaknem kétmillió autós biztosítást kezelt - ebből 1,5-1,6 millió köte* lező, a többi pedig a casco biztosítás. (Emlékeztetőül: ma Magyarországon mintegy 2,1 millió személygépkocsit és 900 ezer egyéb járművet tartanak nyilván - a szerk.) Kötelező biztosítást gyakorlatilag minden járműtulajdonosnak kellene kötnie - a cascósok tábora ezzel szemben alig 350 ezer. A kötelező biztosítás piacán az idén januártól részleges liberalizáció lépett életbe. A HB a korrekt díjmegállapítás érdekében korábban felmérve a biztosítástajta kockázatait, átlag teletti kockázatként a Budapesten és a nagyvárosokban autózókat találta, s ezt a biztosítási díjban érvényesítette is - azaz a díjakat megemelte. A kisebb kockázatú területeken viszont díjcsökkentést hajtott végre. (Manapság azonban elsősorban a nagy köbcentiméteres gépkocsik és cégautók tulajdonosai gyakran elhagyják lakóhelyük közvetlen környezetét, így e logika olykor akár meg is kérdőjelezhető - a szerk.) A HB a korábbi években az autó- biztosítások terén több milliárd forintos hiányt „halmozott fel''. A casco üzletág azonban tavaly már szolid nyereséggel zárt, a kötelező biztosítások mérlege pedig a null szaldó környékén alakult. A társaság vezetése e tendencia folytatását célul tűzve, és a társaság hosz- szú távú stabilitását, valamint az autósok által is kiszámítható üzlet- politikát szem előtt tartva döntött a kötelező biztosítás új díjtételeiről. A HB nem akart - díjcsökkentéssel időzített bombaként - veszteséget generálni. Inkább vállalta, hogy a kötelező biztosítások terén a - pillanatnyilag - egyik legdrágább, de messze az átlagos infláció alatt, átlagosan csupán 10,5 százalékkal megemelt tarifacsomaggal szálljon versenybe. Az eredmény a jelek szerint a HB vezetését igazolja. A társaság a kötelező biztosítás piacán ugyan csaknem 120 ezer ügyfelet vesztett, de mintegy 50 ezer új szerződést kötött. így a - kötelező biztosítások szektorban mintegy 30 milliárd forintos tartalékkal rendelkező - Hungária Biztosító továbbra is a legnagyobb hazai autós biztosítótársaságnak tudhatja magát. A legolcsóbbnak kikiáltott szolgáltatás általában nem takar jó minőséget, a Hungária Biztosító viszont gyorsan, korrekten akarja a károkat rendezni. A HB azonban nem ül a „babérjain", s várhatóan még az első félévben új elven alapuló casco biztosítást vezet be, amely leginkább a jó állapotú 5-6 éves autók gazdáinak nyújt az ígéret szerint az eddiginél jóval olcsóbb, teljes körű cascót. - fyg Az Üllői úti álom Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) jövő nyáron dönt arról, hogy ki rendezze a 2004-es Európa-bajnokságot. Mint köztudott, Ausztriával közösen Magyarország is beadta pályázatát. A mérkőzéseket több helyszínen rendeznék. A listán szerepel a Ferencváros Üllői úti pályája is, amely az állam tulajdonában, a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében van. A stadion átalakítási tervei már elkészültek, s ha minden megvalósul, akkor az Eb-re harminckétezres, fedett lelátójú pálya várja a szurkolókat. A magyar szervező, az Euro 2004 bizottság tavaly szeptemberben írta ki a pályázatot. A hat magyar jelentkező között szerepelt a Ferencváros, pontosabban a Fradi-pálya is. A kész pályázati terveket áprilisban kell eljuttatni a bizottságnak. A ferencvárosi stadion átalakítási terveit a 2000-es Eb követelményének megfelelően készítették el, tudtuk meg dr. Török Lajostól, az FM Kiemelt Sportlétesítmények Intézményének igazgatójától. Az Üllői úti stadion eddig is az ország egyik legszebb, az UEFA biztonsági követelményeinek minden tekintetben megfelelő pályája volt. Az új stadion legalább harminckétezres lenne (ma 18 100), a lelátója kétszintes és fedett. Első feladatként a jelenlegi lelátók alsó részeit szűntetnék meg, mivel az UEFA-előírás, hogy a pálya és a nézőtér között hatméteres biztonsági sávnak kell lennie. Aztán a jelenlegi stadiont újítanák fel, a három éve épített sajtópáholyt és a világítóoszlopokat bontanák le. A következő lépésben U alakban körbe fölhúznak egy szintet, ahol VIP- és sajtóhelyiséget alakítanak ki. Erre építik rá az új lelátókat, amelyek nagyjából akkorák lesznek, mint a jelenlegiek, s ezután következik a befedés. Az U alakú új szintnek egyébként ökológiai feladata van. A nagy olasz játékterek azért mocsarasodtak el, váltak hamar használhatatlanná, mert nem kaptak elég levegőt és fényt. A Fradi-stadiont ezért nem építik teljesen körbe, így kelet felől levegőztetni tudják a gyepszőnyeget. A lámpákat a tetőszerkezetre szerelik majd föl. A jelenlegi eredményjelzőn kívül lesz a másik oldalon is egy. Mindent egybevéve, a beruházás költsége mai árakon számolva körülbelül ötmilliárd forint, s az átalakítás négy év alatt készülne el. „A Fradi-pálya az állam tulajdonában van, de ezt az átépítést egyedül nem tudja finanszírozni, tehát szükség van támogatókra, befektetőkre is. A labdarúgó-mérkőzések ma már sehol a világon nem tudnak eltartani egy stadiont, éppen ezért a pályáknak multifunkcionálisaknak kell lenniük, tehát olyanoknak, mint egy kis áruház - mondta Török. Az évezred végére várhatóan elkészül a stadion melletti területen a jégpálya, alatta ezer autónak lesz parkolóhely. Ez nagyon kevésnek tűnik a harminckétezres stadionhoz képest, de a pálya tömegközlekedési eszközökkel bárhonnan könnyen elérhető. Felvetődik a kérdés, mi lesz akkor, ha mégsem kapjuk meg az Eb-rendezést. Dr.Tö- rök Lajos azt mondta, akkor marad a szinten tartás, és az Európa-bajnoksággal együtt az új stadion is csak álom marad. K.B. L. (Magyar Hírlap) lii fizeti meg a profizmus árát? Március közepén szavaz a parlament a sporttörvény módosításáról. Mivel a jogszabályi változás nyomán az ősszel induló futballbajnokságban csak jogi személyiségű gazdasági társaság vehet részt, az egyesületek többségénél megindult az átalakulás előkészítése. A legnagyobb érdeklődés persze a Ferencváros átszervezését kíséri, noha Deák László (42), a klub gazdasági ügyekért felelős alelnöke szerint a folyamat már két esztendeje zajlik:- A Fradi Befektetési Részvénytársaság annak reményében szerveződött, hogy egy újabb pénzügyi forrás nyílik az egyesület finanszírozására. Az elképzelés életképesnek bizonyult, a 31,5 milliós tőkével rendelkező rt. a lehetőségeihez képest segítette a Ferencvárost, s időközben az élet úgy alakult, hogy a sport piacosítását a kormány immár jogszabályi úton kívánja kikényszeríteni. A történet persze nem arról szól, hogy mi bölcs jövőbelátóként már 1995-ben megsejtettük a jugoszláv csapást és az azt követő kormányzati lépéseket; a gazdasági élet változásai sugallták, hogy előbb-utóbb a sportban is óhatatlanul uralkodóvá válik az üzleti szemlélet. A Ferencváros most tehát valamelyest lépéselőnyben van, hiszen az rt. már él, s - noha hivatalos döntés egyelőre nincs - alkalmasnak látszik arra, hogy égisze alatt szerveződjön meg az önálló futball- klub.- A Horn-kabinet által hatalmi szóval előírt átalakulás gazdasági megalapozottságát illetően csöppnyi kétsége sincs?- A piacosítást elkerülhetetlennek és szükségszerűnek tartom, ám a szervezeti, pénzügyi, szakmai reformok közül most egy elemet kiemelt a politika, s emiatt alighanem számtalan buktatóval kell majd megküzdeni. Mondok egy példát: a nyugati kluboknál a jegyek és a bérletek árából, a totópénzekből és a tévés jogdíjakból a klubköltségvetés akár hetven százaléka is befolyhat - a fennmaradó rész a hirdetésekből, a játékosok adásvételéből és a kereskedelmi jogokból áll össze -, mifelénk viszont e tétel hozzávetőleg tíz százalék körül lehet. S amikor a Fradi most 5200 forintról 7000 forintra emelte a féléves bérlet árát - megjegyzem, e pénzért eggyel több meccs látható, mint ősszel -, egyesek a szurkolók kifosztásáról szónokolva tejeket követeltek. Holott a nemzetközi kupameccseket a UEFA- előírások alapján megelőző jegycserék során az éppen aktuális vetélytárs vezetői nem győztek csodálkozni, hogy minálunk öt-hét márkának megfelelő ösz- szegért is be lehet jutni a lelátóra, míg odakint 10-40 márka a jegyek ára. A Fradi külföldi fellépései során vagy a vidéki bajnokik alkalmával zokszó nélkül tudomásul veszik, ha mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk. Arról azonban hallani sem akarnak, hogy esetleg az Üllői úton is többet kelljen fizetniük.- Közgazdászok írták le, hogy a jelenlegi közönségrétegből nem is nagyon préselhető ki több pénzt, azért nyugati mintára, ahol a futball a szórakoztatóipar része, a sportágat - persze a szolgáltatások színvonalának látványos javításával - a tehetős középrétegnek kell felkínálni.- Ismerem e véleményeket, ám a mai magyar valóságra tekintettel vannak apróbb kételyeim. A Ferencváros például három éve árulja a centenáriumi jegyeket a klub századik születésnapján rendezendő gálára, s még mindig csak 3500 belépőt adtunk el, noha az efféle fesztiválok másutt társadalmi eseményt jelentenek, melyeken sikk és illő megjelenni. S. Tóth János (Magyar Nemzet - részlet)
