Fradi újság (1998)
1998 / 2. szám
8 FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosnak jelenleg tizennyolc utánpótláskorosztályos labdarúgócsapata van az ifjúsági A-tól az előkészítőig. A különböző együttesekben mintegy hét- nyolcszáz gyerek kergeti a labdát. A zöld-fehér fiatalokról id. Albert Flóriánnal, az utánpótlás szakág igazgatóval beszélgetünk. adidas Az FTC hivatalos szállítója Az Adidas Budapest Kft. és partnerei által működtetett adidas márkaboltok országos hálózata. BUDAPESTEN □ V., Váci utca 24. □ XIII., Váci út 10-12. □ XIV., Thököly út 4. □ XVII., Pesti út 61-67. □ XXI. Kossuth L. u. 74. □ Centrum Kispest Áruház □ Skála Metró Áruház □ Sugár Üzletközpont VIDÉKEN □ Baja, Tóth K. tér 8. □ Balassagyarmat, Rákóczi u. 42. □ Békéscsaba, Andrássy u. 24. □ Debrecen, Piac u. 32. □ Dunaújváros, Skála Dunaújváros Áruház □ Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. □ Gyöngyös, Skála Gyöngyszöv Áruház □ Győr, Baross u. 8. □ Győr, Baross u. 23. □ Hódmezővásárhely, Andrássy u. 9. □ Kaposvár, Fő u. 15. □ Miskolc, Széchenyi u. 58. □ Mohács, Dózsa Gy. út 21. □ Nagykanizsa, Deák tér 10-12. □ Nyíregyháza, Zrínyi u. 2. □ Pécs, Király u. 27. □ Salgótarján, Arany J. u. 1. □ Sopron, Árpád út 2. □ Szeged, Kárász u. 1. □ Szekszárd, Garay Udvar □ Székesfehérvár, Skála Fehérvár Áruház □ Szolnok, Kossuth tér 5. □ Szombathely, Fő tér 17. □ Veszprém, Kossuth u. 6. □ Zalaegerszeg, Kossuth u. 7. adícteis Az ifjúsági A és B csapatunk az NB I- es bajnokságban szerepel, többnyire azon klubok ifjú labdarúgói ellen, amelyekkel a felnőttek is találkoznak - magyarázta a „Császár". - Nem mindegyik egyesület tudott azonban két ifjúsági gárdát kiállítani, ezért néhány NB l/B-s klub is elindíthatta ebben az osztályban a csapatait.- Milyen bajnokságokban játszanak a kisebbek?- A következő korosztály a serdülőké. Az A és a B csapatunkat a Jász-Nagykun- Szolnok megyei bajnokságba sorolták be; más élvonalbeli egyesületek serdülői szintén a megyei küzdelemsorozatokban szerepelnek. A budapestiek közül az Újpesti TE-vel vagyunk egy mezőnyben. Ez a rendszer szerintem egyáltalán nem jó. Egyrészt a csoportokon belül sokat kell utazni, és ez a mai világban komoly költséget jelent minden klubnak. Másrészt a mi srácainknak idényenként legfeljebb három olyan mérkőzésük van, amelyen igazán oda kell figyelniük, és ez nem szolgálja a fejlődésüket. De a kiscsapatokban focizó gyerekekben sem növelik a sportág iránti motivációt a húsz-harminc gólos vereségek. Egyébként a Fradit és az UTÉ-t nem számítva is nagy a tudásbeli különbség a bajnokság csapatai között. A többi utánpótlásgárdánk a Budapesti Labdarúgó Szövetség által rendezett bajnokságokban lép pályára. Korosztálytól függően egész-, háromnegyed-, vagy félpályán játszanak a gyerekek. A legkisebb, már bajnoki mérkőzéseket játszó srácok — ők kilenc évesek - még ez utóbbinál is keskenyebb és rövidebb pályán futballoznak; a hazai meccseiket a népligeti Fradi- száiló előtti füves területen kialakított játéktéren vívják.- Hol edzenek jelenleg a ferencvárosi fiatalok?- A túlnyomó többség számára a népligeti centrumban tartják a foglalkozásokat, de vannak, akiknek Budán, a Czakó utcai sporttelepen, illetve Rákoscsabán, a Zrínyi utcai általános iskola pályáján. A bajnoki mérkőzéseket viszont utóbbiak kivételével minden csapatunk a Népligetben játssza. Korábban más pályákon is edzettek és játszottak a fiúk, de volt olyan sporttelep, amelyet felszámoltak, és volt olyan, ahol a külső környezet nem volt megfelelő.- Milyen körülmények között készülhetnek a gyerekek a meccsekre a népligeti sporttelepen?- Túlzás nélkül mondhatom, hogy kitűnő körülmények várják a fiatalokat a Ligetben. Négy füves és egy-egy salakos, illetve földes futballpályán gyakorolhatnak, és használhatják a rugófolyosót is. Az utánpótlásbázis klubházában kulturált öltözők és színvonalas büfék teszik teljessé az otthonosságot.- Hányán foglalkoznak most a Fradiban a srácokkal?- Három főállású utánpótlásedző dolgozik a Ferencvárosnál: Rákosi Gyula, Szűcs Lajos és Horváth László. Ők az ifjúsági csapatokkal foglalkoznak. A többieknek is van szerződésük a klubbal, ám ők vagy másodállásban végzik edzői munkájukat.-A gyerekek körében mennyire vonzó ma a labdarúgás?- Bármennyire is visszacsúszott a magyar futball az utóbbi években a világ- ranglistán, a labdarúgás iránt változatlanul nagy az érdeklődés a gyerekek körében. Mindig vannak jelentkezők, sőt, sokan vidékről jönnek a Fradiba. A fiatalokkal manapság a gondok tizenhat-tizenhét éves korban kezdődnek.- Mire gondolsz?- Nem a szokásos problémákra - lányok. szórakozás, ital hanem a szülők! okozta kalamajkákra. Amikor ugyanis egy gyerekről kiderül, hogy egy kicsit tehetséges, az említett életkorban a szülők meg akarják vásárolni a srác játékjogát, vagy előszerződést akarnak kicsikarni a klubtól. Magyarán: a gyerek áruvá vált. Az érvényes előírások szerint bizonyos szorzók alapján kell megállapítani egy-egy ifjúsági játékos pénzben kifejezhető értékét, és miután ezt a szülő kifizette a nevelőegyesületnek, attól kezdve mint egy kofa a piacon, úgy árulja a fiát. Véleményem szerint a Magyar Labdarúgó Szövetségnek olyan szabályt kellene alkotnia, amelynek értelmében tizennyolc éves korig csak a két klub megegyezésével jöhet létre egy átigazolás. A jelenlegi helyzet elsősorban a kisebb, főleg neveléssel foglalkozó egyesületeket érinti hátrányosan, de néhányszor már a Ferencváros is a vesztesek közé került.- Hogyan lehel manapság motiválni a gyerekeket a labdarúgásban?- Sok lügg az edzőtől is, mennyire tudja elhitetni a srácokkal, hogy érdemes sokat dolgozni. Az pedig már az egyes játékoson múlik, hogy mennyire képes perspektívában gondolkodni. Azaz, hogy megelégszik-e egy kényelmes, biztos megélhetést nyújtó szinttel, vagy pedig hajlandó-e áldozatokat hozni az előmenetele érdekében.- A magyar labdarúgás örökzöld témája az utánpótlás-nevelés. Minden új vezetés hangsúlyozza a fontosságát, ám rendre nem történik semmi érdemleges ezen a téren. Neked mi a véleményed erről a kérdésről?- Az utánpótlás-nevelésről lehet beszélni rengeteget, de a szakma lényeg, a dolgok mindig az edzőpályán dőlnek el. Sajnos, az MLSZ-ben az utóbbi időben elsikkadt a szakma. Az érem másik oldala a feltételrendszer. Meg kell teremteni a teltételeket az edzők számára, hogy szakmailag előre tudjon lépni a magyar futball. A két terület szorosan összefügg, mert hiába adottak a feltételek, ha nincs megfelelő szakmai munka. Az edzőket érdekeltté kell tenni a „termelésben”, azaz a nevelésben, a munkájukat az eredmény kell, hogy minősítse. Itt nem az adott csapat bajnoki helyezésére gondolok, hanem arra, hogy milyen képzettségű játékosok kerülnek ki a keze alól. Ez persze összefügg az edzők szakmai képzettségével is. A Ferencvárosban köteleztük az edzőket arra, hogy képezzék magukat és így minél nagyobb szakmai tudással rendelkezzenek.- Sokfelé jártál a világban. Szerinted miben különbözik leginkább az utánpótlás-nevelés a magyar és a küllöldi labdarúgásban?- A leglényegesebb különbség az intenzitás. Odakint az edzéseken másképp pörögnek a játékosok, és mire elérik a felnőttkort, már jelentős előnyre tesznek szert a mieinkkel szemben. Nálunk megszűntek a grundok, ahol régebben a gyerekek órákon át csiszolhatták tudásukat és helyettük nem kaptak semmit a srácok. Külföldön olyan rendszer épült ki, amely megteremti az állandó fejlődés lehetőségét egy fiatal labdarúgó számára. Ez nem kevés pénzbe kerül, de látjuk, hogy megéri. Amint már utaltam rá; a szakmai munka és a feltételek együttes változása a felemelkedés záloga. Margay Sándor
