Fradi újság (1998)
1998 / 2. szám
3 Nem könnyű konkrét időpontot megbeszélni dr. Páncsics Miklóssal. Az ország legnépszerűbb klubjának szakosztálymenedzsereként, s a ligatanács elnökeként igencsak elfoglalt mostanában. Tömérdek tennivalója közepette harmadjára azért sikerült úgy találkoznunk, hogy kicsit le is tudtunk ülni beszélgetni - pályafutásáról, mindennapjairól, a magyar labdarúgás feltámasztásának esélyeiről, no és nem utolsó sorban a Ferencvárosról.- Játékos-pályafutásának kezdete villámkarrier volt a javából. ..- Mondhatjuk így is, hiszen meglehetősen későn, 17 évesen lettem igazolt futballista az Üllői úton. Két évre rá már az első csapatban is bemutatkozhattam.- Tényleg, miért várt ilyen sokáig?- Nincs ennek különösebb oka, így hozta az élet. Furcsállot- ták is, de azt hiszem, nem maradtam le semmiről. 37-szer szerepeltem a válogatottban, az olimpiai fellépésekről egy arany- és egy ezüstéremmel térhettem haza, a Fradival három bajnoki címet szereztünk. Fia előbb kezdem, akkor sem vittem volna sokkal többre. Megannyi szebbnél szebb emlék... Zseniális játékosokkal játszhattam együtt, az 1967 és 1968-as bajnokcsapat szerintem, minden idők egyik legjobb magyar együttese volt. Nagy kár, hogy a csehszlovákiai események miatt abban az esztendőben nem indulhattunk a BEK-ben.- Az Üllői útról kerek évtized múltán előbb a Honvédba, onnan pedig az Építőkhöz szerződött. Később az MLSZ-ben dolgozott, öt évig a szövetség főtitkári posztját töltötte be. Majd eltűnt szem elől.- A munkám Fiúméba szólított. A Hungarocamion helyi ki- rendeltségénél dolgoztam. De ott sem szakadtam el teljesen a labdarúgástól. Egyrészt elég közel voltam ahhoz, hogy figyelemmel kísérhessem a hazai eseményeket, másrészt segítettem a pulai ifitornák szervezésében is.- Hány évet töltött Fiumében?- Négy és felet. S mielőtt megkérdezné, igen, nagyon szerettem volna minél hamarabb visszakerülni a magyar foci vérkeringésébe.- Sokan meglepődtek, hogy ez éppen a másodosztályú Sopronnál sikerült.- Ők kerestek meg, hogy próbáljak segíteni. Soha nem tolakodtam sehol, hogy felhívjam magamra mások figyelmét, s a soproniak érezték úgy, szükségük van rám. Más kérdés, hogy egy ősszel még feljutásra méltán esélyes gárda hogyan eshetett szét a tél folyamán. Azért jöttem el önként, mert a vegetálásnak nem láttam értelmét.- Az igazi visszatérés mégiscsak tavaly tavasszal történt. Húsz év után ismét hivatalos minőségében léphette át az Üllői úti székház küszöbét. Hogyan került egyáltalán kapcsolatba a klub vezetőségével?- Utólag mesélték a történteket, márpedig ha ez igaz, akkor szomorú az apropó. Szegény Mészáros Dodó bácsi végső búcsúztatásán látott meg Szívós István a kispesti templomban. Akkor merült fel benne, hogy beszélgessünk el.- A szurkolók körében az az általános vélekedés alakult ki, hogy azért nevezték ki, mert valakivel végre akartak hajtatni bizonyos személyi változtatásokat...- Nem keli kerülgetni a lényeget! Nem hinném, hogy csupán tisztogatni hívtak ide. Tudom, sokan a személyemhez kötik Varga Zoltán menesztését, de ez nem főmotívuma, csak egy mellék- zöngéje a ténykedésemnek. Ráadásul meggyőződésem, hogy ezt a lépést mindenki megtette volna a helyemben. Kérem, írja le szó szerint, amit mondok: a zseniális tehetségként született Varga Zoltánt nem szabad azonosítani egy tapasztalatlan, kezdő edzővel, aki itt hibát hibára halmozott. Eszmékért lehet lelkesedni, de a tényeket el kell fogadni.- Önt az itthoni átlagnál lényegesen keményebb és határozottabb fellépésű vezetők közé sorolják.- Szeretek egyenesen fogalmazni, nem szoktam „becsomagolni” mondanivalómat. Ez mindenképpen célravezetőbb, még akkor is, ha néha valakikre nézve sértő kijelentéseket teszek. Jelen helyzetben mindenkivel el kell fogadtatni, hogy a rend és fegyelem édestestvére a sportnak, e nélkül nincs eredmény. Pár embernek biztosan kissé szokatlannak tűnik a stílusom, de rólam legalább tudják, kimondom, mit gondolok, nem okozok senkinek meglepetést. Bár korántsem érzem magam tévedhetetlennek.- Mindenesetre talán elsősorban a fellépésének köszönhetően élvezi a futballtársadalom jelentős hányadának bizalmát. Nem véletlen, hogy beválasztották abba a különbizottságba, amely a magyar labdarúgás felemelkedésének lehetséges alternatívájára tett javaslatot, s nemrégiben a ligatanács elnökének is megszavazták. Hogyan tudja egyeztetni ezeket a feladatokat,- Meglehetősen zsúfoltak a napjaim, de szerencsére nem szerteágazó a tevékenységem, hiszen mindenhol ugyanaz a téma, ugyanarról kell beszélni. Hogy miként léphetne előrébb labdarúgásunk, klubszinten és általánosságban egyaránt.- És Ön szerint miként?...- A válasz adott, csak érvényt kellene szerezni a tartalmának. Fia végre annyit és olyan intenzíven edzenének a játékosok, mint az másutt is elengedhetetlen, a fizikális képességek javulásával együtt két-három hónap alatt már szembetűnő lenne a változás, a szurkoló is egyből észrevenné, hogy valami megmozdult a magyar futballban. Persze ez még nem jelentené azt, hogy két-három éven belül nemzetközi szinten is felzárkóznánk az elithez. De ha megvalósulna a szisztematikus, egymásra épülő utánpótlás- képzés, nyolc-tíz év múlva már ez sem lenne irreális célkitűzés.- Hivatalból ennyire optimista?- Nem. Meggyőződésem, hogy nincs akkora lemaradásunk, csak keveset dolgozunk. A mostanra beérett generáció már aligha képes a teljes megújulásra, de a mai fiatalokat igenis fel lehet hozni a kívánt szinte.- Mindehhez pénz szükségeltetik, méghozzá nem is kevés, s a klubokban éppen a pénz hiánya a legnagyobb probléma.- A helyzetet jelentősen befolyásolhatja az új sporttörvény megszületése. Emellett az is elengedhetetlen, hogy minden egyesület reálisan mérje fel saját értékeit, s ennek szellemében gazdálkodjék. A szolgáltatásokat, jövedel-J meket egyensúlyban kell tartani a mutatott produktummal. Meg-* jegyzem, a csapatok az adósságokban úszva is kifutnak a pályára és a játékosok nyilván üres zsebbel is a győzelemre játszanának a későbbi kasszírozás reményében. Mégsem megy...- Példának okáért a Ferencvárosnál is akadnak tartozások a játékosok leié.- Pénz hiányában próbáltuk megértetni a fiúkkal, hogy a klub fizetőképessége függ a produkciójuktól is, a közönségbevétel kiesése is növelheti a gondjainkat. Ők arra szerződtek, hogy szórakoztassák a népet, ne pedig bosszantsák, több ezer ember hangulatáért felelősek. Sajnos olyan szerződéseket örököltem, amelyek nem arányosak a mindenkori eredményességgel. Szerencse, hogy nagyrészük a nyáron lejár, ígérhetem, hogy az új megállapodások már a teljesítményt helyezik a középpontba. A klubhoz társuló vállalkozói csoport pedig évekre megoldhatná a problémáinkat, és ugye aki időt nyer, életet nyer.- Ilyen zsúfolt hétköznapok és hétvégék közepette jut ideje egyáltalán a családjára?- Minden a szabadidőmet 4 éves fiammal, Mirkóval, és két unokámmal, a 10 éves Bencével és a másfél éves Dejannal töltöm. Nekem ők jelentik a legjobb szórakozást.- Focizni tanítja-e a srácokat?- Bence stramm kölyök, már mások is felfigyeltek rá, a gömbérzéke sem rossz. Lehet belőle valami... Mirko inkább teniszezik, a kétkezes fonákja már most egészen kiváló, majd meglátjuk. A kicsi Dejanról pedig süt, hogy focistának született, Slózi lábai hozzá képest szálfaegyenesek.- Dejan és Mirko... A nevekből ítélve kifejezetten büszke vagy a származásodra.- Horvát származású vagyok, sohasem tagadtam. Igaz, soha semmilyen problémám sem adódott ebből. Amikor a Fradiba kerültem, azért kóstolgattak, hogy jó lenne magyarítani a Páncsics nevet, mondjuk Garaira... Erre azt válaszoltam, hogy ha jó játékos válik belőlem, akkor a Páncsics nevet is. megjegyzik majd a szurkolók. Ha meg elveszek a süllyesztőben, akkor úgyis mindegy hogy hívnak. Ennyiben maradtunk. Naszály György EGY OLDAL - EGY KÉRDÉS 3 Ön szerint hatszázon vagy hétszázon túli a mindenkori Fradikban szerepelt játékosok száma?
